Navracsics: Az országnak nincs szüksége Gyurcsány Ferencre +Képriport

A 2008-as évet értékelték a képviselők hétfőn napirend előtt, az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján. Az MDF, az SZDSZ és a Fidesz képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta 2008 volt Magyarország legkevésbé sikeres éve. A jövő évi költségvetés zárószavazását a tervezett napirendhez képest előbbre hozták. Varga Mihály interpellációjában arra hívta föl a figyelmet az állam a törvény teljes szigorával lesújtott arra a nagylelkű orvosra, aki úgy döntött, lemond saját jövedelme egy részéről betegei javára.

Herényi Károly (MDF) arról beszélt, hogy a kisebbségi kormányzás ártott az országnak, hiszen a kormány ahelyett, hogy fontos kormányzati teendőkkel foglalkozott volna, a létfenntartásáért küzdött. Szerinte a gazdasági és pénzügyi válság Európában Magyarországot rázza meg a leginkább. Kóka János (SZDSZ) azt emelte ki, hogy 2008-ban az ország nem került közelebb Európához, hanem inkább távolodott a piacgazdaságtól. Navracsics Tibor (Fidesz) úgy fogalmazott: az országnak nincs szüksége Gyurcsány Ferencre mint miniszterelnökre.

Korábban szavaznak a költségvetésről

A tervezett napirendhez képest előbbre hozta a jövő évi költségvetésről szóló voksolást az Országgyűlés, miután erre a szocialisták javaslatot tettek a házbizottság rendkívüli ülésén hétfőn. Így az eredetileg tervezett 32. napirendi pont helyett a 9. lesz a 2009-es büdzsé záróvitája és zárószavazása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából fél négy-négykor tartja a Ház a jövő évi költségvetési törvényjavaslat záróvitáját, azután pedig a zárószavazást.

„Kevesebb szolgáltatás, kevesebb utas, több állami támogatás”

A minisztérium megrendelése alapján kialakított új vasúti menetrend a szakmaiságot teljesen nélkülözve készült – jelentette ki interpellációjában Molnár Béla. Hozzátette: ennek az lehet az oka, hogy a miniszter teljesítménykorlátot rendelt el, de ennek hatására a MÁV költségei nem csökkennek arányosan és a megszűnt vonatok többsége utas nélkül, „fantomvonatként” közlekedik. Az ellenzéki képviselő szerint a MÁV elnöke is elismerte, hogy a szolgáltatás színvonala csökken, a Dunántúlon az ütemes menetrend bevezetése elmarad. „Eredmény: kevesebb szolgáltatás, kevesebb utas, több állami támogatás” – fogalmazott. Molnár szerint minden alapot nélkülöz az állítás, hogy az önkormányzatok nem vettek részt a menetrend kialakításában, hiszen többségük beküldte véleményét, csak nem vették figyelembe azt.

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter válaszában azt mondta, a 2009-es vasúti menetrend kialakításának elveit és követelményeit egyértelműen meghatározták. Gazdasági válság idején, amikor a gazdaság teljesítménye csökken, ugyanakkora költségvetésből kibocsátást növelni a MÁV-nál nem lehet – szögezte le Molnár Csaba. A miniszter szerint az már jó eredmény, hogy sikerült szinten tartani a korábbi teljesítményt és lehetővé váltak a rendszeren belül bizonyos átalakítások.

Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 191 igen, 180 nem és 3 tartózkodással igen.

327 ezer forintot fizethet a vizitdíj szedését megtagadó orvos?

Varga Mihály (Fidesz) szerint az állam a törvény teljes szigorával lesújtott arra a nagylelkű orvosra, aki úgy döntött, lemond saját jövedelme egy részéről betegei javára. Nagy Levente kunhegyesi fogorvos 327 ezer forintot és annak kamatait köteles megfizetni, mivel nem volt hajlandó vizitdíjat szedni – fűzte hozzá. Hogyan lehet valakit azért megbünteti, mert saját jövedelmét nem akarta kiegészíteni a vizitdíjjal – kérdezte a politikus, utalva arra, hogy a díj bevezetésének célja a háziorvosok jövedelmének kiegészítése volt. Az ellenzéki politikus szerint „a magyar valóság furcsa fintora, hogy amíg Nagy Levente orvos a vádlottak padján ül, addig a vizitdíj élharcosa, Horváth Ágnes volt miniszter asszony súlyos pénzekért újabb testhez álló feladatot teljesítve celebkedik Afrikában”.

Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszában feltette a kérdést: reméli, nem azt kéri számon a képviselő, hogy jogkövető magatartást folytatnak. Mint elmondta, a törvény szerint a vizitdíj olyan bevétel, ami a szolgáltatónál marad, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak kötelessége ellenőrizni a beszedést. Ha ez nem történt meg, a szolgáltatónak ezt a pénzt be kell fizetnie az egészségbiztosítási alapba. A tárcavezető szerint a pénztár megállapította, hogy az orvos 1096 esetben nem tett eleget a vizitdíjbeszedési kötelezettségének, ezt követően felszólították a fizetésre, de ez elmaradt. A fizetési meghagyás után került bíróságra az ügy – mondta.

A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen, 205 igen, 158 nem szavazattal és nyolc tartózkodással.

(MTI)