Az MSZP-frakció szerint az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Az alkotmány szerint a köztársasági elnök kizárólagos joga a jelölés, az Országgyűlésé pedig a döntés – olvasható a kormánypárti képviselő közleményében. Lendvai Ildikó szerint amennyiben Sólyom László köztársasági elnök újra a parlament elé terjeszti jelöltjét, a szocialista frakció, ahogy most is tette, felelősen mérlegelni fogja érveit.
Havasiné Orbán Máriát Sólyom László köztársasági elnök jelölte a posztra, miután korábbi jelöltje, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget.
„Kártékony döntés”
Megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntésnek nevezte Sólyom László köztársasági elnök, hogy a parlament hétfőn nem választotta meg főbírójelöltjét. Az államfő újságírónak nyilatkozva közölte: újrajelöli a főbírói tisztségre Havasiné Orbán Máriát. Adva volt egy jelölt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztére, a programját, mellyel az összes párt egyetértett, bátran képviselte – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a programot az OIT jóváhagyta, és a jelölt számtalan helyen tanúbizonyságát adta emberi felkészültségének. Sólyom kijelentette: azok az érvek, melyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Hozzátette: alkotmányellenes gondolkodásmód az, hogy a szocialista párt amellett, hogy elismerte a jelölt szakmai múltját és programját, a tudományos munkát és a nyelvtudást kéri rajta számon. Nincs olyan jogszabály, amely ilyen feltételeket tartalmazna, a jogszabály hatéves bírósági gyakorlatot írna elő ehhez a tisztséghez, nem pedig harmincéveset – jelentette ki.
„Nincsen jobb– vagy baloldali bíró”
Sólyom László közölte: „tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik”. Hozzátette: nincsen jobb- vagy baloldali bíró, bíró van, aki a törvénynek és a lelkiismeretének van alávetve. Hajánál fogva előrángatott érvekkel egy ilyen döntést hozni, amikor mindenki tisztában van azzal, hogy milyen helyzetben vannak a bíróságok, milyen sürgős lett volna, hogy legyen végre elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, nagyon kártékony – hangsúlyozta. Az államfő kijelentette: „eltökélt szándékom, hogy alkalmat adok a parlamentnek arra, hogy ezt a hibás döntést kijavítsa, Havasiné Orbán Máriát ismételten jelölni fogom”.
Havasiné: Tevékenységemnek soha nem volt politikai színezete
Havasiné Orbán Mária a szavazást követően azt mondta: bírói tevékenységének soha nem volt politika színezete és soha nem is lesz. Hozzátette: a bíróságon a reformokat már el kellett volna kezdeni, nem tegnap, hanem tegnapelőtt. Újságírói kérdésre közölte: soha, semmilyen politikai tényezőt nem kíván meggyőzni a saját személyéről. Mint mondta, annak örül, hogy szakmaiságát soha, sehol, senki nem vonta kétségbe.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Lomnici Zoltán hatéves mandátuma június végén járt le.
Fodor sajnálja, hogy sikertelen volt a voksolás
Az SZDSZ rendkívül sajnálja, hogy nem sikerült megválasztani a főbírójelöltet – mondta Fodor Gábor, a liberális párt elnöke. Azért is komoly baj, hogy nem sikerült a jelöltet megválasztani, mert nemsokára véget ér a mostani ülésszak és csak hónapok múlva ül össze az Országgyűlés – jelentette ki Fodor Gábor. Hozzátette: eközben egyre tartósabb lesz a Legfelsőbb Bíróság működése körüli bizonytalanság. Fodor hangsúlyozta: az SZDSZ támogatta Havasiné Orbán Mária megválasztását és ha Sólyom László újrajelöli őt, akkor a szabad demokraták ismét támogatni fogják.
Navracsics: A szocialisták szándékosan idézik elő a zavart
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a szocialisták mindig a párbeszéd fontosságát hangsúlyozzák, és mindig azt mondják, hogy a Fidesz nem kompromisszumkész, „eközben azonban folyamatosan ultimátumokkal zsarolják a magyar politikát és most már veszélyeztetik a jogállam alapintézményeinek működését”. Szerinte a szocialisták mondvacsinált indokokkal blokkolták a főbírói pozíció betöltését. A fideszes frakcióvezető azt mondta, erre az a magyarázat, hogy „zavarosban jó halászni”, hiszen ha zavarosak a viszonyok, akkor a politikai befolyást jobban lehet érvényesíteni. „Okkal feltételezhetjük, hogyha a szocialisták ennyire ellene vannak annak, hogy a jogállam alapintézményei megszilárduljanak, rendesen működjenek, felelős vezetők irányíthassák őket, akkor a zavart szándékosan idézik elő”, mégpedig azért, hogy mert az a céljuk, hogy a politikai befolyásolás lehetőségét megteremtsék ezekben az intézményekben – fogalmazott. Navracsics úgy látja, ez a szavazás is sajnálatos módon bizonyította, hogy a szocialisták „minden ellentétes szóvirágukkal szemben a rombolás, a destruktív politika útján járnak”. Emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak már olyan fontos közjogi pozíciók, amelyeket a „szocialisták makacskodása” miatt nem lehetett jó ideig betölteni, most pedig a második főbírójelölt bukott el a szocialisták ellenállásán. A jogállam alapjai rendülhetnek meg a szocialisták felelőtlen politizálása következtében – mondta.
Fleck Zoltán: Előbb-utóbb a józan ész győzedelmeskedik
Fleck Zoltán jogszociológus szerint azoknak az érvei, akik nemmel szavaztak Havasiné Orbán Mária főbíróvá választására, eltörpülnek annak fontosságához képest, hogy működőképessé kell tenni a magyar igazságszolgáltatást. A szakember hétfőn nyilatkozott erről az MTI-nek, miután az Országgyűlés nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé a Győri Ítélőtábla elnökét. Fleck Zoltán lát esélyt arra, hogy a parlamenti képviselők belássák: az igazságszolgáltatás működőképessé tétele fontosabb saját félelmeiknél, és „előbb-utóbb a józan ész győzedelmeskedik”.
„Ha azt gondolnám, hogy erre nincsen esély – azok után, hogy egyszer nemmel szavaznak – akkor azt gondolnám, hogy a most nemmel szavazó képviselőkre nem hatnak a racionális érvek és egy dolog számít nekik: hogy valamitől félnek, valakiben nem bíznak, a köztársasági elnök jelölési eljárásával nem értenek egyet, jobboldalinak vagy baloldalinak tartják a köztársasági elnök jelöltjét" – mondta, hozzátéve: ezek olyan másodlagos vagy harmadlagos érvek, amelyek eltörpülnek ahhoz képest, hogy működőképessé kell tenni a magyar igazságszolgáltatást.
A jogszociológus kiemelte: „nagyon rossz lenne, ha főbíró nélkül maradna az ország”. „Ennek az igazságszolgáltatásnak nagyon komoly reformokra van szüksége”, ez kiderült a mostani és az előző jelölt nyilatkozataiból is – közölte, hangsúlyozva: az is kiderült a nyilatkozatokból, hogy Sólyom László köztársasági elnök olyan jelöltet keres a Legfelsőbb Bíróság élére, aki elkötelezett a nagyarányú reformok iránt.
Fleck Zoltán rámutatott arra: ha nem sikerül LB-elnököt választani, ha nincs teljes hatáskörű vezető a bíróság élén, akkor csorbul a bírói hatalmi ág legitimitása. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy ha nincs megválasztott LB-elnök, akkor nincs senki, aki a jogalkotó partnere lehetne a szükséges törvénymódosítások előkészítésében. Mint mondta, valójában arra van szükség, hogy a parlament által választott, nagy legitimitású vezető el tudja kezdeni az átalakításokat. Felhívta a figyelmet arra: a törvénymódosítások előkészítésében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének van szerepe, az OIT elnöke pedig az LB elnöke. Megválasztott LB-elnök hiányában azonban sem az LB elnökhelyettese, sem az OIT elnökhelyettese nem tud nagy legitimitással fellépni a törvénymódosítások előkészítésében – tette hozzá.
(MTI)
