Durva megszorítási javaslatokkal jött elő a Reformszövetség + Képriport

Az állam működési kiadásainak csökkentése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben a költségvetési kiadások lefaragásához – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szombaton a Magyar Tudományos Akadémián, a Reformszövetség államháztartási kiadáscsökkentésre vonatkozó programját ismertető előadásában. • Reformszövetség: legkésőbb 2013-ban kell bevezetni az eurót

A Reformszövetség programja szerint az állam működési kiadásait, valamint gazdasági és szociális célú költését 2009–2011-ben jelentősen, 2012–2013-ban viszonylag szerényebb mértékben kellene csökkenteni. A szövetség „megalapozott, konzervatív becslése” szerint ezzel a GDP-arányosan ma 50 százalékos kiadási szint 2013-ra 42 százalékra lenne mérsékelhető – tette hozzá. Egy 50-100 milliárdos kiadáscsökkentés a jelentős társadalmi felzúduláson kívül semmilyen érdemleges eredménnyel nem járna, ezért van szükség nagyobb léptékű változtatásokra – fogalmazott a Reformszövetség gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője. Az állam működési kiadásainak jelentős csökkentéséhez vezetne például, ha a tárcavezetőket nagyobb szabadsággal, egyúttal nagyobb felelősséggel ruháznák fel az általuk vezetett minisztérium gazdálkodása terén – fejtette ki. Ugyancsak erős hatással bírna a felesleges állami háttérintézmények megszüntetése, valamint az önkormányzati képviselők juttatásainak visszafogása is – tette hozzá. A Reformszövetség programja szerint az államháztartás működési kiadásaiból 2009-ben 200 milliárd forintot, 2010-ben és 2011-ben 150-150 milliárd forintot, a 2009–2013-as időszakban összesen 550 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Palócz Éva előadásában úgy vélte, hogy a 13. havi nyugdíj bevezetése elhibázott döntés volt, eltörlése vagy legalábbis csökkentése szükséges lenne. Ugyancsak át kellene tekinteni a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjak rendszerét is, amelyek jelentős terhet jelentenek a költségvetésnek – mondta. A nyugdíjak terén a Reformszövetség 2009-ben 65 milliárd forintos, 2010-ben 120 milliárd forintos, a 2009 és 2013 közötti időszakban összesen 335 milliárd forintos megtakarítással számol.

Palócz Éva kitért arra is, hogy „irtózatos pazarlást” látnak az állami vállalatoknál, így a MÁV, a BKV és más vállalatok esetében is. A MÁV-csoportnál pusztán a munkaerő hatékonyságának javításával, a korrupciós veszteségek és a kedvezőtlen finanszírozási szerkezet okozta többletkiadások csökkentésével mintegy 85 milliárd forintos megtakarítás lenne elérhető. Magyarországon az egészségügyi kiadások európai és régiós összehasonlításban nem magasak, így ezek mérséklését nem javasolja a szövetség. Ugyanígy nem magas a rendőrség és a katonaság fenntartására fordított állami kiadás sem. Az oktatás területén is minimális, 2009 és 2013 között összesen 20 milliárd forintos megtakarítást javasol a szövetség, ám kiemeli a meglévő források hatékonyabb felhasználásának fontosságát. A kiadáscsökkentési program megvalósítása jelentősen hozzájárulna a nemzetközi tőke bizalmának visszanyeréséhez, a kamatfelárak csökkenéséhez is, ami számottevően csökkentené a költségvetés kamatkiadásait. „A hitelesség óriási kinccsé vált, és nekünk ez elfogyott” – mondta Palócz Éva.

Kulcsterületek

A foglalkoztatás, az innováció, a kis- és közepes vállalatok (kkv), valamint a közlekedés jelenti azt a négy kulcsterületet, amelyek stratégiai fejlesztése leginkább hozzájárulhat Magyarország versenyképességének javításához, ezen keresztül pedig a válságból való kilábaláshoz – mondta Chikán Attila, a Reformszövetség reálgazdasági munkacsoportjának vezetője előadásában. A foglalkoztatásról szólva Chikán Attila a megfelelő népességi csoportok szerint differenciált politika szükségességét emelte ki. A Reformszövetség szerint a 15-29 éves fiatalok, a 25-40 év közötti nők, a csak alapfokon iskolázottak, valamint a 10-15 leginkább elmaradott térség lakosai érdemelnek megkülönböztetett szakpolitikai figyelmet. Magyarország az innováció terén nagy lemaradással küszködik, és „pocsék az oktatási rendszerünk is” – mondta Chikán Attila, kiemelve, hogy gyakran nemcsak a pénz, hanem a szellemi kapacitás is hiányzik a sikerhez.

A Reformszövetség egyebek közt a felsőoktatási és kutatási intézmények teljesítményközpontú átalakítását, a K+F tevékenység hálózatosítását, a kutatási és üzleti szféra kapcsolatának elmélyítését szorgalmazza. A szövetség szerint a kkv-szektor erősítése két pilléren, a vállalkozások terheinek csökkentésén és a bürokrácia visszaszorításán nyugszik – mondta Chilán Attila. Mint hozzáfűzte, most elsősorban a kkv-k túlélését kell biztosítani, ezért a Reformszövetség javaslatai egyebek közt egy kormányzati kkv-stratégia kidolgozására, valamint a feketegazdaság visszaszorítására és a klaszterek fejlesztésére terjednek ki. Chikán Attila végül markánsabb és átfogó logisztikai rendszerbe illeszkedő közlekedési infrastruktúra-fejlesztést szorgalmazott, valamint olyan szabályozási keret kidolgozását, amely előmozdítja a logisztikai szolgáltatóközpontok magyarországi megtelepedését.

(MTI)