Epoca.com.br – Brazília, Elpais.es – Spanyolország
Nem mindennapi elemzést közölt a jobboldali brazil Globo médiacsoporthoz tartozó hetilap, az Época. A Newsweek egy hete közölte a balról indult, de konzervatív oldalra álló volt mexikói külügyminiszter (2000-2003), Jorge Castaneda fejtegetését a március elsején szélsebesen végrehajtott kubai kormányátalakítás hátteréről. A volt diplomata – aki ma már a latin-amerikai földrész elismert, tekintélyes elemzője, és írásait a mexikói Reformában, az amerikai Newsweekben, a Los Angeles Timesban és a spanyol El Paísban közlik – leszögezte, hogy következtetéseinek alapját többek között a 2006. július vége óta lábadozó Fidel Castro indulatos írása szolgáltatta, és logikai következtetések alapján véli úgy, hogy Hugo Chávez részt vett a Raúl Castro megdöntésére szőtt összeesküvésben. Castaneda szerint ebben oroszlánrészt vállalt a Castro fivérek utódlására is kiszemelt két fiatal politikus, sőt Chávez még bele akart vonni más latin-amerikai vezetőket is, például a dominikai elnököt, Leonel Fernándezt, aki visszakozott. Mint ismeretes, Raúl Castro március elsején váratlanul átalakította kormányát, bátyja pedig néhány nappal később sztálinista stílusú önkritikára késztette a tisztogatás két legfőbb kegyvesztettjét, közeli munkatársát, akit utódjelöltként is emlegettek: a külügyminiszter Felipe Pérez Roquét és a gazdasági reform „cárját”, az egyik alelnököt, Carlos Lage Dávilát. Castaneda – nem tudni, milyen értesülés alapján – azt is állítja, hogy Raúl a kubai katonai titkosszolgálat révén tudomást szerzett a megbuktatására szőtt tervről. A 82 éves volt állam- és kormányfő pedig Lage és Pérez Roque önkritikája után Havannába rendelte Hugo Chávezt, és választás elé állította: vagy folytatja az olajszállításokat és felhagy kubai intrikáival, vagy megvonják tőle a kubai titkosszolgálati segítséget, és védelmének biztosítását a venezuelai szolgálatra bízza a továbbiakban. Castaneda úgy tudja, hogy 2002 áprilisában a venezuelai titkosszolgálat is szerepet játszott Chávez megbuktatásában. Castaneda gondolatmenetének végén emlékezteti olvasóit, hogy Lage és Pérez Roque azért kezdett szervezkedni, mert attól tartottak, hogy Raúl fokozatos közeledése az Egyesült Államokhoz veszélyezteti a kubai forradalmat, ez pedig a forradalom végét jelenti. És levonja a végkövetkeztetést: Fidel Castróval ellentétben se Leninnek, se Sztálinnak, se a kínai Mao Ce-tungnak nem sikerült kijelölnie az utódját életében, és szerinte Raúlnak azért kell gyorsan cselekednie és rendeznie kapcsolatait az Egyesült Államokkal, mert az idősebbik Castro halála után az alacsony sorból felemelkedett fiatal és népszerű Felipe Pérez Roque Fidel természetes örököseként követelheti magának a hatalmat.
Elpais.es – Spanyolország
A spanyol kisebbségi kormányhoz közeli napilap latin-amerikai rovata ugyancsak figyelemre méltó elemzést közölt Brazília hadiipari forradalmáról. A baloldali brazil elnök, Luiz Inácio „Lula” da Silva tudja, hogy az országot a hidegháború után nem fenyegeti külső veszély, de ha nemzetközi tekintélyt akar kivívni magának, fel kell pörgetnie a hadigazdaságot hazájában, de még a térség több államában is. Erre szerinte azért van szükség, mert szent meggyőződése, hogy a védelmi kiadások térségi egyeztetése éppenséggel elejét veheti a kétoldalú konfliktusoknak. Ehhez az elképzeléséhez maga mögött tudja két fontos pozíciót elfoglaló barátját: a védelmi tárca vezetőjét, Nelson Jobimot és a stratégiai ügyek miniszterét, Roberto Mangabeira Ungert, aki mellékesen a jelenlegi demokrata elnököt, Barack Obamát tanította jogra a Harvard Egyetemen. Ezért Lula javasolja Chilének és Argentínának, hogy más földrészekre irányuló katonai exportjában főleg a légvédelmi rendszerekre és a harckocsigyártásra összpontosítsanak. Lula azt is nagyon jól tudja, hogy kormányán belül vannak olyanok, akik szívesen vennék, ha Brazília rendelkezne atombombával, ehhez megvan az uránkészlete is, amit nem csak határai – és a sokak által áhított Amazónia kincsei – védelmére, hanem meggyőző érvnek is felhasználhat. Lula egyelőre ott tart, hogy „csak” atommeghajtású tengeralattjárót épít nyílt tengeri olajmezőinek védelmére.
origo.hu
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni
