Kozma György látja el az LB elnöki feladatait április elsejétől

Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője látja el a Legfelsőbb Bíróság elnöki feladatait április 1-jétől – erről Fazekas Sándor, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökhelyettese beszélt a testület pénteki rendkívüli ülése után újságíróknak.• Megköszönték Sólyomnak, hogy kiállt a bírók mellett + Képek

A tanács megerősítette, hogy a Legfelsőbb Bíróságon az elnök megválasztásáig az elnöki feladatokat a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata alapján az elnökhelyettes által kijelölt kollégiumvezető, Kozma György látja el – fogalmazott Fazekas Sándor. Kozma György azért veszi át az elnöki teendőket április 1-jétől a jelenlegi, elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettestől, Kaposvári Bertalantól, mert ő betölti 70. életévét, és nyugdíjba megy.

Fazekas Sándor azt mondta: az OIT pénteken áttekintette a bírósági szervezeti törvény vonatkozó szabályait, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályait. Ez utóbbiakat 2008. november 4-én hagyta jóvá azzal a módosítással, hogy az elnökhelyettes távolléte, akadályoztatása esetén a közigazgatási kollégiumvezető jogosult az igazgatási intézkedések megtételére és a bíróság vezetésére. Ennek a pénzügyi, jogi és egyéb, költségvetési szempontból releváns jogszabályi hátterét áttekintette a testület – mondta Fazekas Sándor. Úgy fogalmazott: „megnyugtatóan tudok nyilatkozni, a kontinuitás biztosított lesz, tehát a Legfelsőbb Bíróság vezetése, irányítása kollégiumvezető úr vezetésével biztosított”. Arra a kérdésre válaszolva, volt-e vita azzal kapcsolatban, hogy kollégiumvezetőt bíznak meg az LB vezetésével, azt mondta: nem volt vita, a szervezeti törvény szabályait elemezték végig. Ez egy sajátos rangsort határoz meg: az elnök után az elnökhelyettest, majd a kollégiumvezetői, a tanácselnöki, végül a csoportvezetői szinteket sorolja fel – ismertette. Hozzáfűzte: ezt a rangsort vezeti végig más esetben, de a kollégiumvezetői szinten megállva a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata.

Ezt az „erősorrendet” fogadta el az OIT, ami helyettesi szituációban elfogadható és irányadó – mondta Fazekas Sándor. A Legfelsőbb Bíróság két, neve elhallgatását kérő bírája is aggályát fejezte ki az MTI-nek amiatt, hogy nem országgyűlési felhatalmazás alapján veszi át az LB vezetését az utód. Egyikük kifejtette: ha nem lesznek előre hozott választások, a kétharmados többséget igénylő elnökválasztás annyira elhúzódhat, hogy akár csak másfél év múlva lehet elnöke az LB-nek. Közlése szerint 1990-ben volt már példa arra, hogy az elnök nélküli bíróság élére országgyűlési határozattal választottak vezetőt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatban szerepelt: az elnök személyéről nem dönthetnek bírák. Mint mondta, csak az Országgyűlésnek van felhatalmazása arra, hogy akár csak ideiglenesen is elnököt nevezzen meg.

A bíró szerint például álláspályázatok esetén a ki nem választottak akár peres úton is vitathatják azt, hogy jogosult volt-e az országgyűlési felhatalmazás nélkül megbízott vezető dönteni. Hangsúlyozta: kérdéses, hogy egy olyan vezető, akit nem az Országgyűlés választ meg és még csak nem is a köztársasági elnök nevez ki, mennyiben jogosult pénzügyi kérdésekben határozni. Mindezek alapján a bíró kétségbe vonta az LB vezetésével megbízott kollégiumvezető április elsejétől hozott döntéseinek érvényességét is. Az MTI erről a testület rendkívüli ülése után megkérdezte Bárándy Gergelyt, az OIT tagját, MSZP-s országgyűlési képviselőt is, aki azt mondta: a kollégiumvezető a jogszabály szerint bírósági vezető, nem most válik azzá. Hozzátette, hogy az OIT előtt a kérdés az volt, kiegészíthető-e a jogkör az elnökhelyettes és az OIT felhatalmazása alapján.

Az ellentmondó álláspontokat ismertetve közölte: értelmezési vitáról van szó. Az egyik álláspontra példát említve kifejtette: e szerint a bírókat a köztársasági elnök nevezi ki, de ha például az államfőnek lejár a mandátuma, attól még az általa kinevezett bírónak nem jár le. Mint mondta, ehhez lehet hasonlítani azt, hogy ha a hivatalban levő elnökhelyettes kinevez egy bírósági vezetőt a helyettesítésére, annak sem szűnik meg ez a mandátuma akkor, amikor az elnökhelyettesé lejár. A másik értelmezés szerint az elnökhelyettes ilyen jellegű rendelkezései mandátumának lejártával érvényüket vesztik. Ebben a kérdésben foglalt állást az OIT a pénteki rendkívüli ülésén – tette hozzá Bárándy Gergely.

Fazekas Sándor ugyancsak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő is olvasott a sajtóban hasonló véleményeket, „van ilyen álláspont is, a tanácsnak döntenie kellett a törvények alapján, illetve a szervezeti és működési szabályzat alapján, és a tanács megerősítette a másik koncepciót, így foglalt állást”. Kérdésre válaszolva közölte azt is: az OIT pénteki rendkívüli ülésén nem került szóba, hogy mikor és esetleg kit jelöl az államfő a Legfelsőbb Bíróság tavaly nyár óta üres elnöki posztjára.

Fazekas Sándor közlése szerint az államfő múlt heti döntéséről sem esett szó az ülésen. A köztársasági elnök hivatala múlt héten jelentette be, hogy nem nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének javasolt Zanathy Jánost, mert álláspontja szerint erre a posztra csak az LB elnöke jelölhetne, azonban ez a tisztség tavaly június óta betöltetlen.

(MTI)