Ha gyorsítópályára kerülne Észtország, Lettország és Litvánia euróövezeti taggá válásának folyamata, akkor javulna hitelképességük megítélése, mert csökkennének a folyó mérlegükkel kapcsolatos kockázatok – mondta a Standard and Poor’s hitelminősítő illetékes elemzője, Frank Gill csütörtökön újságíróknak. Ha bármelyik ország már benn lenne az euróövezetben, hitelképességi besorolása több osztályzattal jobb lenne – jelentette ki az elemző. Hozzátette: ha az EU bizottsága vagy az EKB „nagyobb kedvet” mutatna az euróövezet előszobájába, az ERM–II árfolyamrendszerbe jutás felgyorsítására, már az is javítaná az érintett országok adósminőségének megítélését. Az S&P a múlt hónapban „BBB mínusz”-ról „BB plusz”-ra rontotta Lettország hosszú lejáratú szuverén osztályzatát, vagyis a befektetőknek még ajánlott szintről a spekulatív kategóriába süllyesztette. Az AFP hírügynökség emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hétvégi uniós csúcs alkalmával javasolta az euróövezeti csatlakozás felgyorsítását, és ettől az EU nem zárkózott el, azzal együtt, hogy kizárták a felvételi feltételrendszer enyhítését.
Eltérő hatással van a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság az egyes kelet- és közép-európai országok gazdaságára. Az elmúlt években a viszonylag gyorsan és tartósan növekvő országok, mint Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország könnyebben átvészelhetik a nehéz időket, mint a többiek – írták a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) elemzői csütörtökön megjelent legújabb prognózisukban.
Külföldi segítség nélkül nem fog menni
Az osztrák elemzők mindazonáltal kevés lehetőséget látnak arra, hogy az egyes országok saját eszközeikkel legyenek úrrá a nehézségeken. Külföldi segítség nélkül nem fog menni – véli Michael Landesmann, az intézet vezetője. A közös uniós segélycsomag ötletét ugyan a vasárnapi EU-csúcson elvetették, de ezeket az országokat meg kell segíteni, meg kell óvni őket „egy tartós visszaeséstől” – jelentette ki Landesmann az intézet legfrissebb kelet- és közép-európai konjunktúraprognózisának bemutatásakor. A köztartozás mértéke alacsony ugyan, de a költségvetési hiány és a folyó mérleg hiányának finanszírozása szinte lehetetlen a nemzetközi hitelek befagyása miatt – mondta.
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nagyobb kereslet tapasztalható az állampapírok iránt, mint a vállalati kötvények iránt, mivel a piac jobban bízik az államadósság visszafizetésében, mint a magánadósságokéban. A kelet- és közép-európai állampapírok iránt azonban az árfolyamkockázat és a gazdaság általános állapota miatt minimálisra csökkent a kereslet.
Szlovákiában számítanak a legnagyobb gazdasági növekedésre
A WIIW prognózisa a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol a térségben. Ennek jele a hitelek befagyása, az ipari termelés összeomlása, a külkereskedelmi forgalom visszaesése. Az idén Szlovákiában számítanak a legnagyobb mértékű gazdasági növekedésre, 2 százalékosra a tavalyi 6,4 százalék és a 2007-es 10,4 százalék után. 2 százalék körüli visszaesésre lehet számítani a balti államokban, valamint Szerbiában, Horvátországban, 5 százalék körülire Ukrajnában és Törökországban.
Az egyes országokra jellemző kríziskockázatra a folyó mérleg és a költségvetés deficitjéből, valamint a küladósság mértékéből lehet következtetni. Az államháztartási hiány csökkent ugyan a szóban forgó országokban az elmúlt években, ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg és a folyó mérleg deficitje emelkedett, különösen Délkelet-Európában.
Josef Pöschl, a WIIW délkelet-európai szakértője szerint a térség országainak az ipari termelés drasztikus visszaesésével kell szembenézniük. A folyó mérleg 1,7 százalékos GDP-arányos tavalyi hiányával Csehország számít a térség legstabilabb országának. A legnagyobb hiányt Montenegró (-27 százalék) érte el, őt Bulgária (-25 százalék) és Szerbia (-18 százalék) követi. Ezeknek az országoknak komoly problémát jelent a deficit finanszírozása.
A WIIW elemzése szerint a nemzetközi piacok leginkább az államadósság mértékére helyezik a hangsúlyt az egyes országok kríziskockázatának meghatározásában. Fokozódó nyomásra kell számítaniuk a gazdaságkutatók szerint a fix árfolyam-mechanizmust alkalmazó országoknak, mint Észtország és Bulgária. Lettország példája is bizonyítja, hogy a nemzeti valuta magas reálárfolyama csökkenti a versenyképességet és megnehezíti az adósságtörlesztést. A rugalmas árfolyam-mechanizmust alkalmazó országokban a nemzeti valuta árfolyamának csökkenéséből profitálhatnak ugyan a termelők, a devizában eladósodott vállalatok és a lakossági hitelfelvevők azonban vesztesként kerülnek ki a folyamatból. A gazdasági válság eltérő módon érinti az egyes országokat.
Magyarországon, a balti államokban, Ukrajnában recessziót várnak
A WIIW a gazdasági válság ellenére is szerény növekedést jósol Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának, míg stagnálásra számít Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában. Recesszió következhet be Magyarországon, a balti államokban és Ukrajnában a WIIW szerint. Az eltérés oka az egyes nemzetgazdaságok eltérő mértékű uniós betagozódásában rejlik. A nagyobb országokban, így Lengyelországban és Romániában a csökkenő exportot jobban képes kompenzálni a belső kereslet.
Globális gazdasági fellendülés esetén a WIIW szerint 2010-ben vagy 2012-ben a régióban is megindulhat a fellendülés, ennek üteme azonban nem éri el a válság előtti mértéket, mivel a küladósság közvetlen külföldi befektetésekből és hitelek felvételével sem lesz a korábbi mértékben finanszírozható.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!