Műemléki védettség a fővárosi állatkertnek

Újabb 195 műemlékkel, illetve műemléki jelentőségű területtel bővül március 14-től a mintegy 12 ezres magyar műemléki állomány; védettséget kap többek között a Fővárosi Állat- és Növénykert, a bábolnai ménesbirtok, a lillafüredi Palotaszálló, a békéscsabai vasútállomás és az edelényi kastély történeti kertje - közölte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) pénteken az MTI-vel.

A hivatal tájékoztatása szerint a hosszú várakozás után most kiadott minisztériumi rendelet, amely a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg és március 14-től hatályos, 195 épületet, illetve objektumot nyilvánít védetté, a műemléki értékek elvesztése miatt pedig nyolc ingatlan védettségét törli. Az újonnan műemlékké nyilvánított budapesti épületek, helyszínek között szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Rudas fürdő épületegyüttesének részei, a Hold utcai vásárcsarnok, a MÁV Nyugdíjintézet egykori Andrássy úti bérháza, a VIII. kerületi Tisztviselőtelep, a XII. kerületi Jókai-kert és a Krisztina körúti Postapalota is.

Vidéken műemléki védettséget kap a bábolnai ménesbirtok és majorságok, a balatonudvari római kori villagazdaság, a békéscsabai és a pécsi vasútállomás, a debreceni Rickl-ház és Lábasház, az edelényi L,Huillier-Coburg-kastély történeti kertje, a győri selyemfonoda, Győr-Gyárváros, valamint a kapolcsi malom és molnárlakás. Műemlék lett Esztergomban a dunai szénrakodótorony, a kemenesszentpéteri Dombi-dűlő római kori sírkamra, Keszthelyen a Balaton-parti fürdőszálló-együttes, Kővágószőlősön az I. bányaüzem 0/6 aknája, aknatornya, a lillafüredi Palotaszálló, Sopron belvárosa (a műemléki jelentőségű terület bővítése), szintén Sopronban a Petőfi Színház és a Trebitsch-selyemgyár munkáslakóháza is. Szerepel a listán a szegedi vár középkori vízitornya és a Zsoldos-féle téglagyár, a tolnai Selyemgubóraktár, a várpalotai művelődési ház és az Inota-Halmok (római kori halomsírok), Visegrád (műemléki jelentőségű terület), a veszprémi Budai-Pozsgay-malom, a zsámbéki Zárdakert, valamint számos templom és lakóház.

A műemléki védettség alól kivont nyolc épület között egy-egy egri, emődi, nyirádi, sárvári és két sümegi lakóépületet, valamint egy csehi pincét és egy szentlőrincpusztai egykori intézői lakot találni. A KÖH emlékeztetett arra, hogy a műemlékké nyilvánítás alapját a műemléki értéknek az örökségvédelmi törvényben szereplő definíciója képezi. E szerint "műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt." A védési döntést mindenkor tudományos szakmai kutatás előzi meg, amelynek során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vizsgálja a műemlékké nyilvánítás szempontjainak érvényesülését – fűzik hozzá a közleményben.

MTI