Vége a vegyes osztályoknak?

A katalán La Vanguardia az újabb barcelonai, ezúttal tanártüntetéssel foglalkozott, a spanyol El Mundo pedig lehet, hogy brit példa alapján megoldást talált az iskolai fegyelem helyreállítására. A brazil Folha de Sao Paulo most egy argentin kutatóintézet felmérésével igazolta: Brazíliának komolyan veendő hatalmi törekvései vannak.

Lavanguardia.es, Elmundo.es – Spanyolország

A katalán La Vanguardia a szerdai, bolognai rendszer elleni diáktüntetések és a rendőrséggel történt összecsapások után most újabb tüntetésről, ezúttal a tanárok tiltakozásáról számolt be. Az állami intézményekben dolgozó tanárok sztrájkja a katalán autonóm kormány szocialista oktatási felelőse, Ernest Maragall ellen irányul. A mintegy 64 ezer katalán tanárt egy éven belül harmadszor hívták fel munkabeszüntetésre, és az öt szakszervezet közlése alapján az alsó- és középfokú iskolákban tanítók 78 százaléka követte a felhívást (a tárca 44 százalékos arányt mondott). A tüntetők követelték Maragall lemondását, csatlakoztak hozzájuk a szerdán tüntető diákok, akik a rendőri fellépés ellen tiltakoztak. A tanárok többek között arra is panaszkodnak, hogy egyre több diákot zsúfolnak az osztálytermekbe, a miniszter nem foglalkozik az intézmények által felvetett valós problémák megoldásával, egyre kevesebben tanítanak, elmaradnak a szükséges iskolai építkezések vagy felújítások, de kifogásolták a tantestületek kiválasztásában tapasztalt önkényességeket és korlátozásokat is.

A spanyol El Mundo egy érdekes kísérlet eredményét tette közzé a brit The Guardianban megjelent írás alapján: azok a diáklányok, akik nem egykorú fiú iskolatársaikkal tanultak egy osztályban, sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok, akik vegyes osztályban tanultak. A vita máris megindult, hogy a kapott eredmények alapján kiterjesszék-e a kísérletet az összes 3,5 millió diákra, akik általános és középiskolában tanulnak.

Folha.uol.com.br – Brazília

A brazil napilap szerdán hozta nyilvánosságra egy argentin kutatóintézet felméréseinek eredményét, amelynek alapján Brazília a világ 12. olyan országa, amelyik a legtöbbet költ védelmi kiadásokra. Az Új Többség Tanulmányközpont megállapította, hogy 2007-ben a legnagyobb dél-amerikai ország 20,7 milliárd dollárt fordított nemzetvédelmi kiadásaira. Ez arányokban annyit jelent, hogy ugyanebben az évben a tavaly megalakult dél-amerikai nemzetek uniója 12 tagállamának összes költségvetéséből egyedül eléri az 53 százalékot.

Rosendo Fraga, az intézmény igazgatója elmondta: természetes, hogy Brazília ilyen sok pénzt költ a védelmére a többi államhoz képest, mivel természeti adottságai és méretei is megkövetelik, ám a világ ötödik legnagyobb területű országa minden jel szerint globális hatalmi szerepet is szeretne betölteni. Ezért tavaly már 27,5 milliárd dollárt szánt védelmi kiadásaira, és a térségben elsőként rendelkezik majd atommeghajtású tengeralattjáróval. Brazília után a második legtöbbet Chile költötte a hadseregére, „mindössze” 5,3 milliárd dollárt.