Vége az Opelnek?

A Die Welt elemzése szerint ma már aligha van esély az Opel autógyár megmentésére. A Focus azzal a vitával foglalkozik, mennyire kell a CDU-nak a konzervatív választók igényeire tekintettel lennie.

2009. 03. 08. 13:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilap Az Opel még egyetlen cent adót sem fizetett című cikkében elemzi az autógyár válságának egyik új aspektusát. A súlyos válsággal küszködő Opel lapértesülések szerint Németországban még egyetlen cent adót sem fizetett, mert a nyereséget állandóan az amerikai anyakonszernhez, a General Motorshoz (GM) kellett átutalniuk. A veszteségeket ezzel szemben Németországban számolták el. Ezzel a módszerrel az Opel az adófizetőknek már eddig is milliárdokba került. Szintén lapértesülések szerint az Opelnek jelentősen nagyobb tőkeemelésre, mintegy négymilliárd euróra van szüksége. Ezt az összeget említette legalábbis Carl-Peter Forster, a felügyelőbizottság elnöke Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalásain.

Forster szerint az összeg felét bankok biztosítanák. A pénzintézetek csak akkor hajlandók erre, ha az Opel-telephelyekkel rendelkező országok – Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Belgium – garanciát vállalna. Az Opel tervei szerint a másik kétmilliárd euró közvetlen állami támogatásból származna. Ennek a fő terhét, mintegy 1,5 milliárd eurót a szövetségi kormánynak kellene összeadnia. Lapértesülések szerint ehhez az amerikai anyacég nem kíván hozzájárulni. A GM csak arra kész, hogy a gyárakat apportként bevigye az új európai vállalkozásba. Dagmar Wöhrl (CSU), a gazdasági minisztérium politikai államtitkára elismerte, ő alig lát lehetőséget az Opel megmentésére. A rüsselsheimi székhelyű vállalkozás már csak abban az esetben kerülheti el a csődöt, ha az Opel gyorsan „egy jobb jövőt képes felmutatni” – nyilatkozta Wöhrl.

Hogy adóeurókban olyan hatalmas mértékben részesüljön, mint azt igényli egy olyan vállalkozás, amely már most gyárbezárásokat és több ezer munkatárs elbocsátását bejelentette, „rendkívül kérdéses és igen valószínűtlen”. A válságban szenvedő autógyár Wöhrl nyilatkozata szerint „sajnos nem szállított megalapozott számokat”, melynek alapján az állam eldönthetné, hogy valóban segíthet-e rajta milliárdokkal? „Ami előttünk fekszik, az nem egy koncepció, nem egy jövőbe mutató koncepció. Ez csak egy tervezet” – nyilatkozta Wöhrl, aki azt is világossá tette, annak sem látja valós lehetőségét, hogy az Opelt leválasszák az amerikai General Motorsról, és önálló német vállalkozásként működtessék. Az Opel a Rüsselsheimben kidolgozott találmányokat már négy évvel ezelőtt átadta az amerikai anyavállalatnak, és azóta minden eladott autó után licenszdíjat kell átutalnia Detroitba. Ezeket a találmányi leírásokat azonban a GM a remélt amerikai állami támogatás biztosítékaként már leadta az amerikai pénzügyminisztériumnál. „Ezért ezek hosszú időre már használhatatlanok” – nyilatkozta Wöhrl. A találmányok nélkül azonban aligha lehet befektetőt találni a nagy hagyományokkal rendelkező német vállalkozásnak.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Konzervatív, nem nosztalgikus című cikkében elemzi a német kereszténydemokraták profilkeresését. A kereszténydemokraták iránykereső vitájában egyre élesebb hangok hallhatók. Wolfgang Bosbach, a Bundestag CDU/CSU frakcióvezető-helyettese annak a félelmének adott hangot, hogy pártja „elszociáldemokratásodása” következtében a konzervatív törzsválasztók egy része átmenekülhet az FDP-hez – esetleg fogják magukat és otthon maradnak.

Wolfgang Bosbach azzal számol, hogy a konzervatív szavazók egy része a jövőben tartózkodik majd a választásokon történő megjelenéstől, mert a CDU-ban nem érzi magát képviseltetve. A politikus úgy fogalmazott a lapnak: „Talán léteznek nálunk olyan stratégák, akik komolyan azt hiszik, hogy a konzervatívok politikai igényeivel nem kell igazán foglalkozniuk, mert ők amúgy is a CDU-ra voksolnak majd.” Annak igen nagy a veszélye, „hogy ez a számítás nem válik valóra, mert a klasszikus törzsválasztók legközelebb vagy otthon maradnak, vagy az FDP-re voksolnak” – folytatta Bosbach. A CSU is mind gyakrabban figyelmezteti a testvérpártját, hogy beszűkülhet a választói tábora. „Nem szabad, hogy az a látszat keletkezzen, hogy nekünk erre a csoportra csak mint hűséges választókra van szükségünk, s amúgy nem kívánunk velük közösséget vállalni” – nyilatkozta Dorothee Bär, a pártigazgató helyettese.

Annette Schavan berlini kutatásminiszter, a CDU alelnöke szerint téves a konzervatívokról folyó vita. „A mostani törzsválasztók nem azonosak a 20 évvel ezelőtti törzsválasztókkal” – nyilatkozta a miniszter. „A konzervatívok nem nosztalgikusan a múlt visszatérte után sóvárognak, hanem erőteljesen a jövő felé kívánnak fordulni” – nyilatkozta Schavan a lapnak. Ő ezzel a megközelítéssel Franz Josef Strauss, az egykori CSU-elnök nyomdokain látja tovább haladni a CDU-t. A volt bajor miniszterelnök egykor úgy fogalmazott: „A konzervatívok a haladás élén masíroznak.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.