agenciabrasil.gov.br, folha.ulol.com.br – Brazília, eluniversal.com – Venezuela
A brazil hírügynökség csütörtökön tájékoztatott Cleso Amorim, a brazil diplomácia vezetőjének kijelentéséről, miszerint ő személy szerint bízik az Egyesült Államok és Venezuela közeledésében, és Brazília segíthet ebben a két országnak. Amorim a dél-amerikai nagykövetek Rio de Janeiró-i találkozóján hozzátette még, hogy elnöke, a baloldali Luiz Inácio „Lula” da Silva már tárgyalt a két féllel, és lát lehetőséget a felek közötti közeledésre. Hangsúlyozta, hogy Brazília nem vállal közvetítő szerepet a két ország között, erről nekik kell megállapodniuk április 17-19. között Port of Spainben, az Amerikák csúcstalálkozóján Trinidad és Tobago fővárosában. Az Egyesült Államok és Kuba között viszont nincs lehetőség a közvetlen kapcsolatfelvételre, ezért a brazil diplomácia az egyik meg nem nevezett fél kérésére közvetít közöttük.
folha.uol.com.br – Brazília
Amorim elmondta az egyik napilapnak, hogy a válság miatt egyelőre – három-négy évig biztos – nem lát lehetőséget Dél-Amerika energetikai integrációjának folytatására. A külügyminiszter például a négy éve először felvetett és a Venezuelából kiinduló Nagy Déli Gázvezetékre célzott, amely és Brazílián és – közben Bolívia érintésével – Argentínán keresztül a földrész országait látná el ezzel az energiahordozóval.
elmundo.es – Spanyolország
Két napon belül kétszer nyilatkozott nyugat-szaharai politikus az El Mundónak. Előbb Mahfúd Ali Beiba, a Nyugat-szaharai Arab Köztársaság (RASD) parlamentjének elnöke közölte a lappal, hogy Marokkón kívül az Egyesült Államok, valamint Spanyol- és Franciaország akaratán múlik, hogy valóban rendezzék az 1975 novemberéig spanyol gyarmatnak számító Spanyol Szahara utódállamának ügyét. Ali Beiba most óvatosan reménykedve várja, hogy az ENSZ új különleges megbízottja, az egyesült államokbeli Christopher Ross április 14-én beterjessze jelentését az ENSZ nyugat-szaharai missziójáról, a MINURSO-ról, és esetleg meghosszabbítsák a misszió mandátumát. Mohamed Abdelazíz, a Polisario Front és a száműzött nyugat-szaharai kormány vezetője keményebb hangot ütött meg: 1991, a Marokkóval vívott háború lezárása óta mást se várnak, mint hogy végre megkapják az áhított autonómiát Marokkón belül, amit egy éven belülre ígért nekik. Azóta eltelt 18 év, a fiatal lakosság többsége pedig egyre türelmetlenebb, és mindinkább a fegyveres megoldás híve. Abdelazíz kijelentette, hogy amíg az ENSZ-ben bíznak, addig van remény a békés megoldásra, de szerinte az áprilisi Ross-jelentés után se fog változni semmi. Marokkó nem akarja a népszavazást, és ellenzi, hogy a szaharaiak saját maguk döntsenek sorsukról.
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban