Brazília részt akar a világ irányításából?

A perui lapok vezető híre a Fujimori-per keddi ítélete, és a vádlott írott és íratlan szabályokat felrúgó kétnapos védőbeszéde. A brazil Folha de Sao Paulo érdekes írása Brazília növekvő világpolitikai jelentőségét taglalta.

elcomercio.com.pe, larepublica.com.pe, peru21.com.pe, andina.com.pe expreso.com.pe stb. – Peru

A perui lapok nagy teret szentelnek a japán származású Alberto Fujimori volt perui elnök-diktátor (1990–2000) utolsó szó jogán elmondott beszédének. César San Martín, a 2007. decembere óta zajló eljárás vezető bírája 15 hónapnyi és mintegy 150 nyilvános ülés után pénteken jelentette be, hogy április 7-én, kedden hozza nyilvánosságra az ítéletet. Fujimori az utolsó szó jogán tartott kétnapos felszólalásában nem volt hajlandó elismerni vétkességét az ellene felhozott vádpontokban: két mészárlásban (Barrios Altos, 1991, 15 halálos áldozat, és La Cantuta, 1992, 10 halálos áldozat) és két emberrablásban. Fujimori két ülésen felolvasott védekezésében azért tagadta az ügyészség által használt belső konfliktus kifejezést, mert ezzel szerinte politikai státuszt adtak volna a terroristáknak.

A volt diktátor azt sem bánta meg, ahogyan leszámolt a gerillamozgalommal, tagadta az ellene felhozott bizonyítékok hitelességét. A védőbeszédet elemző egyik szakértőnek, egy alkotmányjogásznak pedig feltűnt, hogy egy szóval sem említette meg Vladimiro Montesinos, vagyis legszorosabb munkatársa, az Andok Raszputyinjának is nevezett, mindenható titokminisztere nevét. A másik két felkért szakértő – egy pszichiáter és egy volt ügyész – azt emelte ki, a vezető bíró súlyos hibát követett el, amikor nem akadályozta meg, hogy Fujimori burkolt politikai üzenetet intézzen a lakossághoz, a pszichiáter pedig különösen azt a tényt hangsúlyozta, hogy ez a magát tökéletesnek tekintő önző ember szemernyi lelkiismeret-furdalást sem érez tetteiért, és ezért nem is hajlandó bocsánatot kérni.

folha.uol.com.br – Brazília

Az egyik vezető brazil napilap hosszú elemzése arról szólt, hogy Brazília, a négy feltörekvő ország – Brazília, Oroszország, India és Kína – laza gazdasági szövetségében le van maradva a katonai kiadások terén. Katonai szakértők szerint a világ ötödik legnagyobb területű országának azonban nincs szüksége olyan haderőre, amellyel akár hódítani is tudna. Sőt atombombára sem, de ezt egyébként az alkotmánya is tiltja.

Thomas Costa, a washingtoni székhelyű Nemzetvédelmi Egyetem kutatója viszont úgy véli, ha egy országnak jól strukturált hadereje van, az nem azt jelenti, hogy használnia is kellene. De ha Brazília részt akar venni a világ konfliktusainak kezelésében, fel kell készülnie erre az eshetőségre is. A lap korábban már megírta, hogy Amr Músza, az Arab Liga főtitkára felkérte Brazíliát, hogy vegyen részt a palesztin–izraeli konfliktus békeközvetítésében. Ceslo Amorim brazil külügyminiszter elfogadta a felkérést és kivette részét a nemrég véget ért gázai–izraeli büntetőháború lezárásában.