Kielégítő a bankok tőkehelyzete, mégis pótlásra lehet szükség

„Stresszforgatókönyv” bekövetkezése esetén várhatóan 0,7-0,9 milliárd eurós pótlólagos tőkeigényre lenne szüksége a hazai bankrendszernek – annak ellenére, hogy az MNB szerint a kötelezően előírt minimumnál nagyobb arányú tőkemegfelelési mutatóval rendelkezik. A tőkeemelésre 300 milliárd forintot határoztak meg a törvényhozók.

A hazai bankok tőkehelyzete jelenleg kielégítő, átlagosan 11 százalék körüli tőkemegfelelési mutatóval rendelkeznek a jogszabályban előírt 8 százalékos minimummal szemben – mondta Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitás szakterületének helyettes vezetője szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy szakmai fórumán.

Nagy Márton az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzését ismertetve elmondta: ezzel együtt egy „stresszforgatókönyv” bekövetkezése esetén várhatóan 0,7-0,9 milliárd eurós pótlólagos tőkeigényre, azaz ekkora összegű tőkeemelésre lenne szüksége a magyar bankrendszernek. Elmondta: a jegybank az idei makrogazdasági alappályát 290 forint/euró árfolyammal, illetve 3,5 százalékos GDP-visszaeséssel számolta ki, ehhez képest a stresszforgatókönyv 15 százalékkal gyengébb forint/euró árfolyammal, és 7 százalékponttal nagyobb GDP-visszaeséssel kalkulál.

Nagy Márton elmondta: az esetleges pótlólagos tőkeemelésre elegendő lesz az az összeg, amelyet az Országgyűlés törvényben is rögzített a banktámogató csomagban. Ebben 300 milliárd forintot határoztak meg a törvényhozók a hazai bankokban esetleg megvalósított állami tőkeemelésre. Nagy Márton kifejtette: a magyar bankrendszert tekintve az anyabankok elkötelezettsége, a különböző kormányzati és jegybanki lépések jelentősen javították a hazai pénzintézetek forint- és devizalikviditását. Így a likviditási megfontolások napjainkban már kevésbé befolyásolják a hitelezési döntéseket, a bankok gyakorlatában azonban csökkent a kockázatvállalási hajlandóság.

A hazai bankok tőkehelyzete stabil, de a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés hatására egyes bankoknak fel kell készülni arra, hogy esetleg szükségük lesz tőkebevonásra – elemezte. Arról is szólt, hogy az elmúlt évek jelentős banki nyereségei, az ebből visszaforgatott pénzösszegek hatására a hazai bankok ugyan stabilak, de a gazdasági visszaesés, a leértékelődött forintárfolyam, a devizahitelek emelkedő törlesztőrészletei miatt romlik a banki hitelportfóliók minősége, ami kihat a banki jövedelmezőségre, és „nyomás alatt tartja a tőkehelyzetet” is.

A szakértő rámutatott: Magyarországon számos hitelintézet úgynevezett aktív tőkemenedzselést folytat, vagyis a jogszabályban előírt tőkeminimumon tartja szavatoló tőkéjét és csak a legszükségesebb esetben emeli azt, mert általában is megdrágult a tőke a gazdasági életben. Elmondta azt is, hogy jelentős gond a háztartások nagyarányú devizahitel-állománya, azt nagyrészt svájci frankban vették fel a háztartások, mintegy 150-160 forint/svájci frank árfolyamnál, azonban napjainkra mintegy 200 forint körül alakul a svájci frank kurzusa, ez hozzávetőleg 25-30 százalékkal megemelte a havi törlesztőrészleteket az egyes családok esetében.

Nagy Márton elmondta: a kockázatokat csökkenti, hogy a hazai bankokat régiós összevetésben kifejezetten jó minőségű portfólió jellemzi. Olyannyira, hogy a régióban Magyarország az egyik legjobb ebben a vonatkozásban, vagyis a magyar bankrendszer teljes hitelportfólióján belül a rossz hitelek aránya tavaly alig haladta meg a 2 százalékot. Emellett az is kedvező, hogy a jelzáloghitelek esetében az átlagos hitelfedezeti arány 65-70 százalék, ezzel igen jól áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban – húzta alá Nagy Márton.

(MTI)