Kúszik fölfelé, 73 százalékra rúg az áht. adóssága

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2008-ban a GDP 3,4 százalékát, a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 0,8 százalékát, a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye pedig a GDP 5,4 százalékát érte el, így a nemzetgazdaság finanszírozási igénye a GDP 8,6 százaléka volt, az államháztartás adóssága pedig a GDP 73 százaléka – közölte az MNB szerdán.• Az OTP elemzői 3 százalék feletti áht-hiányt jósolnak

Tavaly az államháztartás nettó finanszírozási igénye 888 milliárd forint volt, a negyedik negyedévben a negyedéves GDP 9,0 százalékát érte el, 632 milliárd forintot. A számok tartalmazzák a MÁV-nak nyújtott támogatást – az éves GDP 0,4 százaléka – amelyet a MÁV Cargo eladása finanszírozott.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett, maastrichti adóssága – a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2008 végén a GDP 73,0 százalékát tette ki, 19.320 milliárd forintot. 2008. negyedik negyedévében a központi kormányzat a finanszírozási igényét, amely 404 milliárd forint volt, alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei. A helyi önkormányzatok 119 milliárd forint finanszírozási igényüket elsősorban a hitelintézeti betéteik csökkentésével, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-tartozásaik és hiteltartozásaik növelésével finanszírozták.

A társadalombiztosítási alapok 110 milliárd forintos finanszírozási igényét a Magyar Államkincstárnál elhelyezett betétek csökkenése és az Államkincstártól felvett hitelek növekedése finanszírozta. A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2008-ban a GDP 0,8 százalékát érte el, 219 milliárd forintot. A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 5,3 százaléka volt, 371 milliárd forint.

A negyedik negyedévben a háztartásoknál a pénzügyi eszközök között a lekötött forintbetétek növekedtek kiugró mértékben és jelentős volt a hosszú lejáratú értékpapírok, a tőzsdei részvények és a nyugdíjpénztári követelések gyarapodása is, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakciókból eredően.

A kötelezettségeknél továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele volt a meghatározó, de az előző időszakokhoz képest jelentősen visszaesett a hitelek felvétele. A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 864 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 113 milliárd forinttal nőtt 2008. negyedik negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a negyedik negyedévben a negyedéves GDP 1,8 százalékát érte el, 128 milliárd forintot. Ebben az időszakban a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a külföldre nyújtott hiteleiket és a külföldi tulajdonosi követeléseiket növelték, miközben jelentősen csökkentek a hazai és külföldi hitelintézeteknél elhelyezett betéteik, valamint egyéb követeléseik. A kötelezettségek esetében a külföldieknél lévő tulajdonosi tartozások növekedése, valamint az egyéb tartozások csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) a negyedik negyedévben a negyedéves GDP 6,8 százaléka volt, 481 milliárd forint. A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban az államháztartásnak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt a betétek és a tulajdonosi követelések emelése is, míg számottevően csökkentek a központi kormányzat értékpapírjai és az egyéb követelések. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a központi bank által tartott betétek és értékpapírok növekedtek, míg a vállalatok és a hitelintézetek által tartott betétek, valamint az egyéb tartozások jelentősen csökkentek.

(MTI)