1000 dollárt ér egy indiai vese

Az argentin Clarín és a spanyol El País Semanal közös témája: a válság miatt megállíthatatlanul terjed a szervkereskedelem, sőt az ehhez kapcsolódó idegenforgalom is. A bolíviai La Prensa utánajárt az izraeli külügyminisztérium titkos jelentésének, és közölte, hány helyen van urán Bolíviában.

2009. 05. 28. 15:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

clarin.com.ar – Argentína, elpais.com/suple/eps – Spanyolország

Néhány napja a magát függetlennek tekintő napilap internetes változata arról írt, hogy a világválság miatt terjed a világhálón egy új jelenség: a pénztelenség és a munkanélküliség szorításában vergődő vagy attól tartó emberek utolsó szalmaszálként saját szerveiket árulják pénzért. A lap riportere személyesen kereste fel azt a 47 éves asszonyt, aki egyik veséjét ajánlotta föl egy házért cserébe, hogy majd legyen hol laknia három lányának. A szervek felajánlása annak ellenére terjed, hogy az argentin jog tiltja az emberi szervekkel való kereskedést, és csakis jogi eljárás során ad engedélyt rá az egymással rokoni viszonyban álló két fél közös beleegyezésével.

Egy másik cikk megállapította, hogy a világban aggasztó mértékben terjed a szervátültetés idegenforgalma: például Kanadából szívesen utaznak Indiába, Spanyolországból pedig Latin-Amerikába. A Clarín idézte a spanyol napilap, az El País vasárnapi mellékletét, amely május 3-án a szervkereskedelemről közölt riportot: Pakisztánban a veseátültetés és a műtét utáni kezelés 15 ezer dollárba kerül az első osztályra szóló repülőjeggyel együtt. A veséjét felajánlónak mindössze 10 százalék marad ebből az összegből. Az ázsiai országban évente 2000 veseátültetést végeznek, ennek kétharmadát pedig külföldieknek, és a lap hozzájutott az árfolyamhoz is: egy afrikai vagy indiai vese 1 000 dollárt ér, a román 2 700-at, a török vagy perui pedig 10 ezret. Pakisztánban és Indiában ugyanis lehetséges a nem rokon személyek közötti szervátültetés.

laprensa.com.bo – Bolívia

A dél-amerikai ország piacvezető sajtóbirodalmához, a Grupo Líderhez tartozó fővárosi La Prensa csütörtöki számában közölte, hogy a kormány minapi állításaival ellentétben Bolíviában igenis zajlott urántermelés: 1974 és 1983 között az ország 57 kilónyi sárga, dúsítás előtti uránt állított elő, mondta el a Radio Panamericanának René Cornejo Durán, a már megszűnt Bolíviai Nukleáris Energiabizottság (Coboen) volt elnöke. Az izraeli külügyminisztérium nemrég kiszivárgott titkos jelentése ugyanis azt gyanítja, hogy Bolívia és Venezuela uránt szállít Irán nukleáris programjához. Freddy Beltrán, a Bányaügyi főigazgató hangsúlyozta a bányaügyi miniszter, Alberto Echazú cáfolatát, hogy az országban jelenleg nem zajlik uránérc-kitermelés. Az ország területén 11 helyen mértek uránércre utaló sugárzást, ennek nagy része Potosí tartományban van, kisebbik része pedig az ellenzéki Santa Cruz tartomnáy prekambriumi korú rétegében.

Érdekesség, hogy a Chilével is szomszédos délnyugati Potosí tartomány polgári bizottságának elnöke bejelentette, vizsgálatot indít, hogy kiderítse, csempésztek-e uránércet tartományából Chilébe vagy sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.