Két spanyol napilap is megírta, hogyan döntött az egyik miami bíróság egy Kuba elleni kereset ügyében, amelyet a volt kubai állam- és kormányfő, Fidel Castro és volt harcostársa és minisztere, Ernesto Guevera de la Serna, közismertebb nevén Che Guevara ellen adott be a kubai emigráns, Gustavo Villoldo. A most már 72 éves volt CIA-ügynök azért kapott egymilliárd dollár – 700 millió eurónak megfelelő – összegű kártérítést, mert Peter Adrien bíró bizonyítottnak látta, hogy 50 éve, 1959-ben az idősebb Gustavo Villoldo azért vett be egy egész doboz altatót, mert az argentin világforradalmár Che Guevara három héttel korábban – a kubai jegybank elnökeként – elrendelte annak a General Motors üzemnek az államosítását, amelyet az idősebb Villoldo vezetett.
A bíró szerint csődbe vitte az egész Villoldo családot a kubai forradalom vezetőjének, Fidel Castrónak azon terve, hogy véget vet a kapitalizmusnak Kubában. Sőt Peter Adrien kínzásnak is minősítette az államosítást. Villoldo apja halála után elhagyta a szigetet, és már a kezdet kezdetén részt vett a Castro-ellenes küldetésekben, majd a Disznó-öbölben kudarcot vallott 1961-es partra szállási kísérlet után belépett a CIA-be. Itt 1965-ben többek között arra képezték ki, hogy megakadályozza Che Guevarát a kommunizmus elterjesztésében afrikai és latin-amerikai gerillaháborúival. Két évvel később már ő is részt vett abban az akcióban, amelynek során sikerült elfogni Che Guevarát.
Ez a kártérítés eddig a legnagyobb összeg az eddigi perek történetében – például Rafael del Pino Siero fiai 253 millió dollárt kaptak, mert apjuk Castro börtönében halt meg –, de még nem tudni, Villoldo hogyan szerzi meg ezt a csinos kis összeget, mert már felhasználták a kubai állam külföldön lefoglalt vagyonának egy részét korábbi kártérítések kifizetésére.
(lavanguardia.es, elmundo.es)
