Elpais.es – Spanyolország
Érdekes nyilatkozatot tett a spanyol szocialista kisebbségi kormányhoz közeli spanyol lapnak Jean-Marie Colombani. A francia Le Monde volt főszerkesztője abból az alkalomból adott interjút, hogy nemrég jelent meg könyvének spanyol fordítása a jobboldali francia államfőről, Nicolas Sarkozyről Egy amerikai Párizsban címmel. Colombani ma már egy londoni székhelyű elemzőközpontnak ír elemzéseket, és az a véleménye alakult ki, hogy Sarko a hibái miatt „ejtette” a kezdetben támogatott brit baloldali Tony Blairt (az iraki háború támogatása, tétlensége az EU közel-keleti megbízottjaként), és helyette a karizmatikus volt spanyol szocialista kormányfőt, Felipe Gonzálezt akarja látni az EB élén. Szerinte igenis olyan személyiség kell a posztra, akinek vannak elképzelései Európáról, és Sarkozynek nem számít, ha szocialista, mert a német kancellár, Angela Merkel véleményével ellentétben nem jó, ha súlytalan politikus lesz az EB elnöke, és a kormányok közben tovább sütögethetik a saját pecsenyéjüket. Colombani különben nem örülne, ha ismét a portugál jobboldali Durao Barrosót választanák meg elnöknek. Colombani meggyőződése egyébként, hogy Európából indul majd az új világrend építése, ha lassan is.
Peru21.com.pe, Elcomercio.com.pe, Larepublica.pe, Expreso.som.pe, stb. – Peru
Minden mérvadó perui lap beszámolt az őslakos indiánok győzelméről, akik a múlt héten számos halottat vesztettek, amikor összecsaptak a rendőrökkel az északnyugati Amazónia tartomány Bagua provinciájában. A perui képviselőház szerdán 57:48 arányban, egy tartózkodással úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti azt a két törvény erejű rendeletet, amely kiváltotta az indiánok heves tiltakozását és ellenlépéseit. A törvény értelmében az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi szerződés alapján privatizálhatják az őserdők természeti kincseit, és a megadott tevékenységeket – például ökoturizmust – folytathatják a területén, de csökkenti a kulturális önazonosság védelmét is. A törvény erejű rendelet egyik bírálata szerint a törvény csökkenti az erdőirtás ellenőrzési mechanizmusát is, tehát a védett erdők állatait és növényeit szabadon forgalmazhatják. Újabb kifogás, hogy sem a helyi közösségek, sem a szakértők nem mondhatták el véleményüket a törvényről.
Folha.uol.com.br – Brazília
Szerdán jelentette be Guido Mantega, a brazil pénzügyminiszter, hogy Brazília 10 milliárd dollár értékben ad hitelt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Brazília tagja annak a 47 országból álló hitelezőcsoportnak, amely hitelt folyósít az IMF-nek. Brazília kvótája 4,7 milliárd dollár, de még nem hitelezett semmit a pénzintézetnek. A legnagyobb területű dél-amerikai ország az IMF által kibocsátott bonokat vásárol, és ezért még meghatározandó mértékű kamatot is kap. A világ ötödik legnagyobb állama a Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát tömörítő úgynevezett BRIC-csoport tagja, és harmadikként folyósít hitelt a valutaalapnak. Kína 50 millió dollárt, Oroszország 10 milliárdot hitelezett, India még nem határozta meg a saját összegét. Az IMF szerint az április eleji, londoni G20-tanácskozáson azért határoztak a mintegy 500 milliárd dolláros hitelmegajánlásról, hogy gyorsabban segítséget tudjanak nyújtani a válság miatt bajba jutott országoknak. Brazília nemzetközi valutatartaléka körülbelül 200 milliárd dollár, és azért nagy horderejű a hitelmegajánlás, mert Brazília pénzügyi helyzete szilárd, ráadásul eddig csak hitelt kapott.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő