clarin.com.ar – Argentína
A magát függetlennek tartó argentin napilap összefoglalta a közelmúltban kezdődött és mind élesebbé váló vita lényegét, amely az egyház és Buenos Aires provincia székhelye, La Plata kormányzata között dúl. Monsignor Aguer érsek, a katolikus oktatás püspöki bizottságának referense határozottan bírálta az állami iskolákban zajló új tantárgyat, az állampolgári képzést, amiért azt túlzottan ideológiai köntösbe bújtatták. Héctor Aguer szerint a frankfurti iskola neomarxizmusa köszön vissza az oktatott tantárgyakból.
Az érsek egyik legfőbb kifogása így hangzik: a gyermekekből elméleti kritikusokat akarnak faragni, hogy megváltoztassák a társadalmat, közben teljesen elhanyagolják az alapvető tudásanyagot. A tantárgyat hetente két órában tanítják, amelynek során a gyermekek az alkotmányos polgári és szociális jogokról tanulnak, de belevették a tananyagba az erőszak okait és természetét, valamint az emberi jogokat is. Az érsek következtetése és kérdése a 2007-ben bevezetett tantárgy eddigi eredményei alapján: netán forradalmi analfabétákat akarnak képezni az iskolákban?
lavanguardia.es – Spanyolország
A spanyol nyelven megjelenő katalán napilap is írt Antoni María Rouco Valera vasárnapi szentbeszédéről. Madrid bíboros-érseke a Getafében található (Madridi Autonóm Közösség) emlékmű avatásának évfordulóján 30 spanyol püspök jelenlétében Spanyolországot ismét Jézus Szent Szívének ajánlotta az Angyalok dombján tartott szertartáson, amelyre két nappal az ETA legutóbbi halálos merénylete után került sor.
Rouco Valera emlékeztette az ország lakosságát: Spanyolország megváltozott, ezért újra szükség van a megbékélés, az együttérzés, az egyetértés és a béke javaira. Célzott a pénteki merényletre, de a művi vetélést tovább könnyítő újabb törvényjavaslatra is. Hangsúlyozta, hogy a kereszténység háttérbe szorítása nem hoz igazi boldogságot az embereknek. Ezért van szüksége Spanyolországnak sok és szent papra – vonta le a következtetést.
dn.sapo.pt – Portugália
Az állami kezelésű napilap afrikai rovatában foglalkozott a fekete földrész politikai dinasztiáinak utódlásával a június elején egy barcelonai kórházban elhunyt néhai gaboni elnök, Omar Bongo halála és temetése kapcsán. A június 8-án 42 évi egyedüli kormányzás után meghalt diktátor utódja minden bizonnyal fia, az 50 éves jelenlegi külügyminiszter, Ali Ben Bongo lesz, akkor is, ha Gabonban sokan ellenzik hatalomra jutását. Gabon esete nem az egyetlen Afrikában: Moammer el-Kadhafi líbiai elnök fia, Szaif al-Iszlam ugyan elhárítja magától a politikai posztot, de nagyon valószínű, hogy mégis ő követi apját az elnöki tisztségben.
Egyiptomban a most már több mint 80 éves Hoszni Mubarak fiáról, Gamalról rebesgetik, hogy ő folytatja apja politikai programját, hiszen mi másért hagyta volna abba hirtelen londoni bankártanulmányait? Togó jelenlegi elnöke, Fauré Gnassingbé 2005-ben apjától örökölte az elnökséget annak halála után, mert letörte a lakosság heves tiltakozását, miután őt hozták ki győztesnek a választások után. A Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi elnökének, Joseph Kabilának könnyebb dolga volt: a parlament szentesítette hivatalában, amikor megölték apját 2001-ben.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
