Vízháború zajlik Peruban? – Az összecsapások háttere

A perui lapok a rendőrök és indiánok összecsapásának újabb halálos áldozatairól számoltak be, közben javában tart a kölcsönös vádaskodás a kormány és az indiánok között, és „számháborúznak” az áldozatokról. A brazil Folha de Sao Paulo közvetett érintettsége miatt összefoglalta az elmérgesedett és még korántsem lezárult konfliktus lényegét. • Indián őslakók csaptak össze a rendőrökkel + Képek

2009. 06. 07. 6:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A perui lapok beszámoltak a pénteki összecsapás újabb áldozatairól: kilenc rendőr meghalt a 38 túszul ejtett rendőr közül, akiket azok az indiánok ejtettek foglyul, akik az élőhelyeik pusztítása és többek között az őserdőkben tervezett kőolaj-kitermelés ellen tiltakoztak. Pénteken a rendőrök megpróbálták szabaddá tenni az indiánok által lezárt útszakaszt Bagua provincia Imazita nevű települése közelében – Peru északnyugati részében fekvő Amazónia tartományában –, de az összecsapás során sokan meghaltak. Yehuda Simon, perui kormányfő szerint 11 rendőr, és három őslakos vesztette életét, vele szemben a legolvasottabb brazil napilap, a Folha de Sao Paulo úgy tudja, hogy legalább 31 személy halt meg a kisebbfajta ütközetben. A Perui Őserdők Fejlődésének Interetnikai Egyesülete- AIDESEP – legalább 22 awahún indián haláláról számolt be. Mercedes Cabanillas, a perui belügyminiszter adatai szerint 9 rendőr vesztette életét.

Mégis vízháború kezdődött?

A lap azzal magyarázza a perui indiánok és rendőrök indulatainak elszabadulását, hogy most a két hónappal ezelőtt kezdődött konfliktus folytatódik. Akkor az indiánok elérték, hogy a képviselőház visszavonja az őslakos indiánok által sérelmesnek tartott törvényeket, amelyek lehetővé tették élőhelyeiken többek között a kőolaj-kitermelést. Az indiánok főleg azokat a törvényeket kifogásolják, amelyek szabályozzák az erdők és a vízkészlet hasznosítását. Az őslakosok károsnak tartják jogaikra nézve a törvényeket, mert lehetővé teszik vizeik és élőhelyeik magánkézbe adását. Az Egyesült Államok és Peru tavaly év végén írta alá a szabad kereskedelmi egyezményt, amelynek életbe léptetése azóta is zajlik. Az indiánok eddig barikádokat építettek az országutakon, gázcsapokat zártak el vagy gátolták a vízik közlekedést a folyókon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.