Vízháború zajlik Peruban? – Az összecsapások háttere

A perui lapok a rendőrök és indiánok összecsapásának újabb halálos áldozatairól számoltak be, közben javában tart a kölcsönös vádaskodás a kormány és az indiánok között, és „számháborúznak” az áldozatokról. A brazil Folha de Sao Paulo közvetett érintettsége miatt összefoglalta az elmérgesedett és még korántsem lezárult konfliktus lényegét. • Indián őslakók csaptak össze a rendőrökkel + Képek

2009. 06. 07. 6:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A perui lapok beszámoltak a pénteki összecsapás újabb áldozatairól: kilenc rendőr meghalt a 38 túszul ejtett rendőr közül, akiket azok az indiánok ejtettek foglyul, akik az élőhelyeik pusztítása és többek között az őserdőkben tervezett kőolaj-kitermelés ellen tiltakoztak. Pénteken a rendőrök megpróbálták szabaddá tenni az indiánok által lezárt útszakaszt Bagua provincia Imazita nevű települése közelében – Peru északnyugati részében fekvő Amazónia tartományában –, de az összecsapás során sokan meghaltak. Yehuda Simon, perui kormányfő szerint 11 rendőr, és három őslakos vesztette életét, vele szemben a legolvasottabb brazil napilap, a Folha de Sao Paulo úgy tudja, hogy legalább 31 személy halt meg a kisebbfajta ütközetben. A Perui Őserdők Fejlődésének Interetnikai Egyesülete- AIDESEP – legalább 22 awahún indián haláláról számolt be. Mercedes Cabanillas, a perui belügyminiszter adatai szerint 9 rendőr vesztette életét.

Mégis vízháború kezdődött?

A lap azzal magyarázza a perui indiánok és rendőrök indulatainak elszabadulását, hogy most a két hónappal ezelőtt kezdődött konfliktus folytatódik. Akkor az indiánok elérték, hogy a képviselőház visszavonja az őslakos indiánok által sérelmesnek tartott törvényeket, amelyek lehetővé tették élőhelyeiken többek között a kőolaj-kitermelést. Az indiánok főleg azokat a törvényeket kifogásolják, amelyek szabályozzák az erdők és a vízkészlet hasznosítását. Az őslakosok károsnak tartják jogaikra nézve a törvényeket, mert lehetővé teszik vizeik és élőhelyeik magánkézbe adását. Az Egyesült Államok és Peru tavaly év végén írta alá a szabad kereskedelmi egyezményt, amelynek életbe léptetése azóta is zajlik. Az indiánok eddig barikádokat építettek az országutakon, gázcsapokat zártak el vagy gátolták a vízik közlekedést a folyókon.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.