A bankházat azzal vádolják, hogy amikor megszerezte a végveszélybe került Merrill Lynch befektetési bankot, engedélyezte összesen 5,8 milliárd dollár prémium kifizetését az alkalmazottak számára. A társaságot a válság örvényeibe kormányzó, 27,6 milliárd dolláros veszteséget felhalmozó menedzserek – közel 700 fő – fejenként 1 millió dollárt kaptak, és az új tulajdonos minderről hamis adatokat közölt a Merrill részvényeseivel.
A felügyelet kivizsgálta az ügyet, majd megegyezést kötött a BofA-val: a bank vállalta, hogy fizet összesen 33 millió dollár kártérítést a megtévesztett részvényeseknek, de nem ismeri el, hogy vétett volna a közzétételi szabályok ellen.
Az illetékes bíróság azonban közbelépett: a megállapodást az „igazság és az erkölcs megtiprásának” nevezte, és peres eljárás megindítására kötelezte a felügyeletet. A SEC hétfőn közölte: „a lehető legnagyobb erővel” a per sikerére koncentrál, és további vádpontokat sorakoztat fel, amennyiben új adatok merülnek fel az eljárás során. A BofA erre reagálva azt közölte, hogy a bíróság előtt is „a lehető legnagyobb erővel” védelmezi majd álláspontját, amely szerint a részvényeseknek nyújtott tájékoztatás mindenben megfelelt az előírásoknak.
A BofA a közpénzzel feltöltött bankmentő csomagból 45 milliárd dollárt kapott. Ebből vásárolta fel az év elején a Merrill Lynch-et, és állami garanciavállalást is kapott. Ugyancsak hétfőn a bank közölte: nem igényli többé az állami kezességet, amelynek ellentételezéseképpen 450 millió dollárt fizet. Elemzők meglepően magasnak tartják a kezesség megváltásának díját. Felhívják a figyelmet, hogy a BofA szinte menekül az állam ölelő karjaiból, vagyis a közpénzből származó támogatással járó kötöttségektől, például a menedzserprémiumokra vonatkozó korlátozásoktól, és a kezesség megszüntetése az első lépés a béklyóvá lett mentőövtől való szabadulás felé.
(MTI)
Demján Sándor-tőkeprogram: valódi szintlépés a magyar KKV-k számára
