Az alföldi búza lehet Európa királya

A mai kor elsősorban szárazságtűrő gabonát követel; a globális felmelegedésre adható válasz vagy ez, vagy az öntözés – mondta el Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dél-alföldi Agártudományi Centrumának elnöke szerdán Szegeden, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete által támogatott konferencián.

Véha Antal beszámolt arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutató Intézet, a Gabonakutató és az SZTE közösen keresi a megoldást, számos új fajta fejlesztésében vesznek részt. Rámutatott: Magyarország kifejezetten búzatermelésre alkalmas terület a talajadottságok és az éghajlat alapján. Most az a feladat, hogy a terület megmaradjon, meg kell győzni a gazdákat a búzatermesztés fontosságáról. A jó terméknek már könnyű jó piacot találni – jegyezte meg a szakember.

Véha Antal szerint rendkívüli jelentőségű a Pannon-gabona program, amelyet a hazai kutatók indítottak a Magyar Tudományos Akadémiával közösen, és amely a búzatermesztési hagyományok felelevenítését tűzte ki célul. A program az Alföldön termelt magyar búzára épít, amely rendkívül jó keménységi értékekkel és magbelső-struktúrával rendelkezik, jó tésztaminőséget eredményez. Bár a mennyiségi versenyt Európában nem tudja felvenni, a minőségben jelentős fölénnyel rendelkezik.

A szegedi konferencia az Élelmezési Világnaphoz kapcsolódó tanácskozássorozat egyik állomása volt. A főkonferenciát október 16-án tartották Budapesten, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesület szervezésében. Keszthelyen az állati termékek és azok feldolgozása volt a fókuszban, Debrecenben az agrárgazdálkodás, Szegeden pedig az élelmezés során a növényi ágazat, a gabonatermékek kerültek a középpontba.

A konferencián jelen volt az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének regionális képviselője, Maria Kadlecikova is, aki az MTI-nek elmondta: jelenleg a világon több mint egymilliárd ember éhezik. A folyamatot meg lehet állítani megfelelő anyagi ráfordítással, ami azonnali 83 milliárd dollár mezőgazdasági befektetést jelentene.

Maria Kadlecikova szólt arról, hogy a szegény országokban jó infrastruktúrát kell kiépíteni, olyan intézményhálózatot, amely a partnere lehet a külföldi segítőknek. Támogatásra van szükségük a jó minőségű vetőmag alkalmazásához, és az öntözés kialakítása is nagyon fontos. Az utolsó nagy probléma pedig az élelmiszer-láncolatban a raktározás, a megtermelt élelmiszer ugyanis sok esetben tönkremegy, mert nem tudják szakszerűen tárolni. Későbbi feladat lesz majd, hogy a szegényebb országokban megtermelt árut a megfelelő élelmiszer-biztonsági előírások mellett a piacra kell engedni az Európai Unióban – részletezte Maria Kadlecikova.

(MTI)