Mégis van káros mellékhatása a vakcinának?

A portugál Correio da Manhá az új típusú influenza védőoltása ellen erősödő ellenállásról írt, és amerikai rémtörténettel is indokolta a félelmet. A kolumbiai El Tiempo lerántotta a leplet a hiányzásaikat elég ügyetlenül magyarázó kolumbiai szenátorokról. A mexikói El Universal megkérdezte egy török közgazdász véleményét: jól járt-e Mexikó a szabad kereskedelmi szerződéssel?

2009. 10. 27. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

correiomanha.pt – Portugália

A lap egészségügyi rovata ismét az új típusú influenza védőoltása elleni tiltakozással foglalkozott. Mivel több ápolónő és orvos, sőt az éjjel-nappali segélyhívó nővérei is nyilvánosan visszautasították, hogy beoltassák magukat a vakcinával, erősödik az ellenállás a lakosság körében is. A szakorvosok azzal érvelnek, hogy nem tudnak eleget a káros mellékhatásokról, ezért nem fogadják el a védőoltást. Még az orvosi kamara vezetője, Pedro Nunes is megtagadta, hogy elárulja a nyilvánosságnak, beoltatja-e magát vagy nem. A rovat keddi vezető híre az Egyesült Államokból érkezett, amely még inkább megerősítette őket döntésük helyességéről: egy hirtelen kialakult idegbetegség, a disztónia miatt a 25 éves Désirée Jennings, a Washington Red Skins amerikai focicsapat egyik oszlopos tagja tíz nappal az oltás beadása után nem tud járni, és a beszéd is nehezére esik. A diagnózis szerint az oltás után egy hirtelen kialakuló idegbetegség támadta meg, ezért az izomgörcsök miatt előre nem tud haladni. Érdekes módon hátrafelé tud menni vagy futni, és ilyenkor a beszéd is megy neki. Mindenesetre Jim Carey alapítványa már bejelentette, hogy segítségére siet, mert valamilyen gyógymódot kell találni Désirée különös betegségére.

eltiempo.com – Kolumbia

A kolumbiai lap azt hánytorgatta föl a szenátoroknak, hogy hiába fizetik jól őket, a honatyák többsége nem vesz részt a testület munkájában. Pedig egyáltalán nem megerőltető a felsőház munkarendje: egy hónapban legfeljebb nyolc ülésnapot tartanak, ezért 21 045 628 pezót, vagyis az átlagos havi minimálbér 42,3-szorosát kapják, ami fejenként 701 520 pezó naponta. Október 14-én mérték a rekord hiányzást: a 102 szenátorból csak 25-en jelentek meg az ülésteremben, ezért határozatképtelenség miatt elnapolták az ülést. Jelenleg 300 ügyben kellene vitát folytatni és szavazni, de ilyen hozzáállással túlnyomó többségük elintézetlen marad. A szenátorok egyébként ugyanúgy próbálják igazolni hiányzásukat, mint a lógós diákok: Carlos Gálvez például fogorvosi kezelésre hivatkozott, de végül azért nem fogadták el az igazolást, mert nem egyezett az ülésnappal. Rodrigo Hernández betegségre hivatkozott, de nem mutatott be orvosi igazolást, Gilberto Rondón pedig külföldi utazásával magyarázta, miért nem vett részt az egyik ülésen. Az őszintébb szenátorok bevallották, hogy kampányt folytatnak, hogy újraválasszák őket. Gustavo Petro, az ellenzéki liberális tábor elnökjelöltje viszont azzal magyarázta tartós távollétét, hogy a kormánynak nincs törvényhozási napirendje, ezért nem látja értelmét, hogy megjelenjen az üléseken.

eluniversal.com.mx – Mexikó

A magát függetlennek tekintő mexikói lap összefoglalta a török származású közgazdász, Dani Rodrik véleményét Mexikóról, amelyben értékelte az ország 15 évét az észak-amerikai szabad kereskedelmi szerződés (TLCAN) aláírása után. A Harvard Egyetemhez tartozó John F. Kennedy kormányzati iskolán tanító Rodrik számos latin-amerikai elnököt készített föl a kormányzásra, és azt kifogásolja az Egyesült Államoktól, hogy háttérbe szorította Mexikó igazi lehetőségeit. Nem kímélte a jelenlegi mexikói elnököt, Felipe Calderónt sem, amikor név nélkül ugyan, de azzal vádolta őt és az érintett latin-amerikai kormányzatokat is, hogy inkább a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szoknyája mögé bújnak, de nem akarják vállalni saját felelősségüket. Rodrik a pragmatikus elvek híve, és hangsúlyozta, hogy Mexikó nem jár nagyon jól a TLCAN-nal, ha gazdaságilag előbbre akar jutni. Mexikót és hazáját is bírálta, amiért nem tett sokat az újításokért saját hazájában. Mexikó ugyanis arra korlátozta szellemi energiáját, hogy beilleszkedjen az észak-amerikai térségbe, Törökország pedig az Európai Unióba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.