Mint Bajnai Gordon miniszterelnök az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt. Ezek a tagországok magyar vezetéssel léptek fel érdekeik képviseletében, és meggyőzésük érdekében az EU svéd elnöksége a 27-esnél jóval szűkebb körű megbeszélést is tartott pénteken.
A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy „tudomásul vették” a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.
A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást. A Brüsszelben bejelentett megállapodással véget ért a kormányfők csütörtöki és pénteki tanácskozása.
MTI)
Orbán Viktor
Orbán Viktor: „Sokan vagyunk, erősek vagyunk”
