Alkotmányellenesnek tartja a vagyonadót a BKIK

Nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, érthetetlen kifejezéseket használ, és nem ad elég időt a felkészülésre – többek között ezeket kifogásolja a vagyonadóban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), amely emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul. A szervezet arra is rámutatott, bár várható, hogy a következő kormány eltörli a vagyonadót, ám a januártól életbe lépő törvény az evás vállalkozókat már érinteni fogja.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az Alkotmánybírósághoz fordult, mert több ponton is alkotmányellenesnek tartja a vagyonadóról szóló törvényt – mondta Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. Elmondta: a BKIK az Alkotmánybíróságtól soron kívüli tárgyalást, és a törvény visszamenőleges megsemmisítését kéri. Szatmáry Kristóf utalt arra, hogy a köztestület elnöksége azért is döntött az alkotmánybírósági beadvány mellett, mert ugyan a politikai tendenciákat figyelembe véve várható, hogy a következő kormányzat az első intézkedései között megszünteti a vagyonadót, addig azonban az evás vállalkozásokat február végén még érinti a vagyonadó-fizetési kötelezettség.

Lékó László ügyvéd, a BKIK szakértője elmondta, hogy 9 oldalas beadványukban a vagyonadótörvény 14 rendelkezését kifogásolták, amely az alkotmány 6 paragrafusát érinti. A BKIK beadványában kifogásolja, hogy a törvény nem fogalmazza meg világosan az adóalapot, olyan értelmezhetetlen megfogalmazásokat tartalmaz, mint az „árként általában elérhető pénzben kifejezhető érték”, amely szubjektív jogalkalmazói döntésre ad lehetőséget. Alkotmányellenesnek tartja a kamara a vagyonadó törvényt azért is, mert nem ad elegendő időt a felkészülésre. A jogszabály 2009. július 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és már 2010. január 1-jén hatályba lép. Nem egészen hat hónap áll az állampolgárok rendelkezésére, hogy életkörülményeiket a jogszabályhoz igazítsák – mondta Lékó László.

A BKIK jogásza szerint az arányos közteherviselés is sérül a jogszabályban, az ingatlanadó aránytalan, eltúlzott mértékű. Hiányzik a jövedelmi és a vagyoni helyzet együttes feltételként értelmezése. Példaként említette, ha valakinek nagy értékű lakása van, de jövedelme nincs, vagy alacsony, akkor is fizetnie kell az adót. A kamara szerint alkotmányellenes az is, hogy a vagyonadó alapja nem a vagyontárgy tényleges értéke, a terhek nem vonathatók le, például lakás esetén a felvett, de még ki nem fizetett hitel. A BKIK szerint sérül a jogegyenlőség is, mert a törvény hátrányosan különbözteti meg a közös tulajdont a társasházival szemben. A jogegyenlőséget sérti az is, hogy mérlegelés alapján adható adómentesség, adókedvezmény, továbbá a törvény lehetővé teszi az adóhatóság részére, hogy soron kívüli bejegyeztesse az ingatlan-nyilvántartásba az adót biztosító jelzálogot, ezáltal az adóhatóság előnyt kap a többi jogosulttal szemben. Kifogásolja a kamara azt is, hogy a vagyonadótörvény a lakástulajdont hátrányosan különbözteti meg az egyéb ingatlanokkal szemben. A törvény kizárólag a lakóingatlant teszi az adó tárgyává, de nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget például az építési telek, szántó, erdő, gyümölcsös esetében – mutatott rá Lékó László.

(MTI)