időjárás 24°C Emese, Sarolta 2022. július 5.
logo

Az agresszió nem ismer határokat, vírusként terjed?

MNO
2009.11.27. 15:22

<p>Münnich Iván pszichológus szerint a pécsi lövöldözés csak a jéghegy csúcsa, a társadalmi mozgások kivetülése; Finszter Géza kriminológus szerint pedig a kisközösségek tudnának védekezni a hasonló tragédiák ellen. Közben kiderült, biztonsági kamerák rögzítették a gyógyszerészhallgató ámokfutását.</p><p><strong><a href="/portal/679245">• Gyertyagyújtás Szegeden és Dunaújvárosban <br /></a></strong><strong><a href="/portal/679086">• Öt lövés érte, felébresztették a pécsi dráma egyik áldozatát <br /></a></strong><strong><a href="/portal/646887?searchtext=iván">• Totális erőszakot szülhet a társadalmi zűrzavar</a></strong> <br /><strong><a href="http://www.mn.mno.hu/portal/552256?searchtext=er%C5%91szak">• Itt van Amerika! Hamarosan lőnek is az iskolákban?</a></strong> <br /><strong><a href="/portal/592603">• Saját gyermekeink lesznek a gyilkosaink?</a></strong> </p>

Biztonsági kamerák rögzítették annak az eseménysornak egyes részleteit, melyek lövöldözéssel és egy ember halálával, valamint három ember súlyos sérülésével végződtek a pécsi egyetem biofizikai intézetében csütörtökön. Zsobrák Péter, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyomozók a felvételek és a tanúvallomások alapján össze tudják rakni azt a „mozaikot”, melyből kiderül, pontosan mi és hogyan történt a gyógyszerészhallgatók laborgyakorlatán. A rendőr százados arról, hogy mi látható az épületben elhelyezett biztonsági kamerák felvételein, s mit mondtak a tanúk, nem kívánt beszélni.


Münnich Iván az MTI-nek azt mondta: az agresszió olyan, mint a H1N1 vírus: terjed, nem ismer határokat. Eddig is létezett, de nem került ennyire előtérbe, nem zavarta ennyire az embereket, mert távol állt tőlük. Most azonban, amikor a médián keresztül bekerült a mindennapi életbe, az emberek úgy élik meg, mintha ez a szörnyű valóság lenne, és az indokoltnál nagyságrendekkel jobban tartanak tőle, hiszen az országban legfeljebb háromszáz gyilkosság történik évente – magyarázta a pszichológus. Szerinte a médiának tárgyilagosabban kellene tudósítania az ilyen eseményekről, ki kellene várnia, amíg a tények pontossá válnak, és elemzések készülnek – ezzel sok szorongást, félelmet lehetne eloszlatni.

A pszichológus korábban az MNO-nak interjúban részletezte az erőszak mibenlétét.

Ami most történt, az csak a jéghegy csúcsa, ez az eset a jelenleg zajló társadalmi mozgások kivetülése – mondta. Hozzátette: nem véletlen, ha megjelenik egy ilyen szélsőséges esemény. „Immorális világban élünk, ahol hazudni lehet, következmények nélkül félre lehet vezetni az embereket, ami forrongásban tartja az indulatokat”, és az emberek kiszolgáltatottak annak a rengeteg eléjük kerülő információnak, amelyekről sokszor nem tudják, mennyi a valóságtartalmuk. Szerinte egy olyan tett, mint a pécsi lövöldözés, kifejezi a közhangulatot. Münnich Iván azt mondta: a családtagoknak is észre kellene venniük a jeleket, de a család is úgy működik, ahogy a társadalom – utalt a sok válásra. A szülők adják a gyereküknek a mintát, azt pedig a médiából veszik, és a szocializációs színhelyek – például az iskola – is ezekkel egységben működik – fogalmazott. A pszichológus felhívta a figyelmet arra is, hogy úgy tűnik, a gyerekek jobban hatnak egymásra, mint a szülők a gyerekekre. Mint mondta: kialakult egy saját, belső világuk, egymással kommunikálnak, egymástól tanulnak, a felnőtt társadalom hagyományos értelemben lemaradt tőlük, ennek következménye, hogy a médiához sem a szülőn keresztül férnek hozzá, ezért nincs kontrolljuk.

Azt a pszichológusok fogják megállapítani, hogy mennyire volt beszámítható a pécsi tettes – mondta. Előfordul olyan, hogy súlyos pszichiátriai beteget nem kezelnek, „ez az élet kockázata” – jegyezte meg. A szakember szerint egy ilyen eset lehetősége mindig meglesz, mert az agresszív feszültségek létező jelenségek, viszont a formájuk, a súlyosságuk kiszámíthatatlan. Elképzelhető tehát, hogy a mintát követve ez máshol is előfordul. Ami pozitívum viszont, hogy nincs sok ilyen cselekmény: a világban százmillió emberre egy-két hasonló eset jut – tette hozzá.

Szétvert közösségek

Finszter Géza kriminológus az MTI-nek azt mondta: a pécsi eset olyan jelenségre mutat rá, amit a kriminológusok már megjósoltak. Szabó Dénes Kanadában élő magyar származású kriminológus mondta húsz éve egy magyarországi tanácskozáson, hogy figyeljünk arra, ami az Egyesült Államokban történik, mert huszonöt év múlva ugyanazok Magyarországon is meg fognak történni. Mint Finszter mondta: Szabó Dénes éppen a hasonló, megmagyarázhatatlan, szörnyű lelki defektusokra utalt, és arra, hogy egy ilyen nagyon erősen versenyszellemű, individuális társadalom szétveri a közösségeket. Ez az egyén akaratára, tudására épülő társadalom, amelyben a hátrányok elviselhetetlen konfliktusokhoz vezethetnek. Nem mindenki tud győzni ebben a csatában. Nem mindenki fog fegyvert, de sok a tragédia – jegyezte meg a kriminológus, hozzátéve: ezek olyan sérüléseket okoznak, amelyek ellen a közösségek tudnának a legjobban védekezni, de nem ez történik. A szakember szerint ezekből az esetekből tanulni kell, vissza kell építeni azokat a kisközösségeket, amelyek segítséget tudnak adni azoknak, „akik szerencsétlenségükre ilyen pszichés zavarokkal, személyiségtorzulásokkal küszködnek”. Maga a cselekmény „teljesen irracionális”, ezért fölösleges motívumot keresni, mert nem lehet rá ésszerű magyarázatot találni; az oda vezető úton lehetett volna segíteni a bajon – mondta.

Finszter Géza szerint húsz-harminc éve többet figyeltek a családtagok egymásra, és voltak olyan közösségek, amelyek mára teljesen eltűntek. Meg kellene erősíteni a család és az iskola közösségi szintjét, mert bár akkor sem tudnának mindig segíteni, de a tragédiák megelőzhetők lennének – mondta.

Csütörtökön a Pécsi Tudományegyetemen egy 23 éves hallgató maroklőfegyverrel megölte egy 19 éves csoporttársát, életveszélyesen megsebesített egy másik 19 éves fiatalembert, továbbá a lövöldözésben súlyos sérülést szenvedett egy 36 éves, laboránsként dolgozó férfi és egy 54 éves takarítónő.

(MTI/MNO)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.