Az Alkotmánybíróságon támadták meg a szociális kártyát

Alkotmánybírósághoz fordult az Újkorcsoport nevű civil szervezet a szociális kártya monoki bevezetése miatt – közölte a szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Véleményük szerint a monoki képviselő-testület által alkotott rendelet ellentétes a szociális törvényben és az alkotmányban foglaltakkal.• Itthon vitáznak róla, Kanadában már működik a szociális kártya • Monokon már szociális kártyát használnak

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon novembertől használhatják a segélyezettek a szociális kártyát. Az önkormányzat a kártyára utalja a szociális segély 60 százalékát, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek. A kártyával csak kijelölt elfogadóhelyeken és csak a törvényben meghatározott árukat és szolgáltatásokat lehet megvásárolni.

Az Újkorcsoport álláspontja szerint a szociális kártya bevezetése alkotmányellenes, ráadásul törvénysértést is megvalósít. Úgy látják: a monoki önkormányzat rendelete több ponton ellentétes a szociális törvényben foglaltakkal, ezen túlmenően az önkormányzat olyan területen is szabályozási igénnyel lép fel, amely az önkormányzati törvény alapján nem tartozik hatáskörébe, illetve csak törvényi szinten szabályozható.

Szerintük a monoki intézkedések alkalmasak arra, hogy a segélyért folyamodókat egységesen munkakerülő és az adófizetők pénzén élősködő emberekként állítsák be, a valóság ezzel szemben az, hogy a támogatásokkal visszaélők a segélyezettek körén belül elhanyagolható kisebbséget jelentenek. Az önkormányzat rendelete azonban őket és a munka világából önhibájukon kívül kiszorulókat (például a testi vagy értelmi fogyatékkal élőket, rokkantnyugdíjasokat, a tömeges munkanélküliséggel küzdő települések lakóit stb.) egységesen bünteti és megbélyegzi – vélekednek.

A szociális kártya bevezetésekor az újkorcsoport szerint annak piactorzító hatásaival is számolni szükséges: a kártyaelfogadó helyek megjelenése gyengíti a piaci versenyt, a segélyezetteket pedig jelentősen korlátozza a számukra legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában. Véleményük szerint az elfogadóhelyek monopolhelyzete következtében a piacinál magasabbak lehetnek az árak, és magában hordozza a korrupció lehetőségét is. Fennáll a veszélye, hogy kialakul a kártyával vásárolt termékek másodlagos piaca, illetve a „haveri” kártya-elfogadó helyek láncolata. Így a végső támogatott nem a kártya jogosultja lesz, hanem az, aki a kiváltott terméket az utcán féláron megveszi – olvasható a közleményben.

A civil szervezet szerint a szociális kártya korlátozza a természetes személyek önrendelkezési jogát, hiszen megfosztja az érintetteket a szabad belátásukon alapuló döntés jogától. Úgy látják, a szociális kártya bevezetése a gyakorlatban is rendkívül aggályos, sérti a szociális biztonsághoz való jogot abban az esetben, ha például zárva tart a kártya elfogadására kijelölt, vagy például egy meghatározott terméket kizárólagosan forgalmazó üzlet az adott kistelepülésen.

(mti)