Az Erdélyi Múzeum-Egyesület százötvenedik születésnapján

Megalapításáról már az 1841-42-es erdélyi országgyűlés határozott, a magyar tudósokat és a magyar tudományt pártolókat összefogó erdélyi civil szervezet azonban – Erdélyi Múzeum-Egyesület néven, gróf Mikó Imre erőfeszítései s anyagi támogatása révén – csak 1859-ben alakulhatott meg.

Az Erdély tudományos akadémiájaként is emlegetett társulás legfontosabb feladatának az anyanyelv védelmét és fejlesztését tekintette. Tagjai között olyan jelentős tudósok voltak, mint a nyelvész, filozófus, természettudós Brassai Sámuel (1797-1897), a bakteriológus Hőgyes Endre (1847-1906), a levéltáros és nyelvész Szabó T. Attila (1906-1987). Az idők során az Erdélyi Múzeum-Egyesület negyven tagját választotta soraiba az anyaországbéli társintézmény, a Magyar Tudományos Akadémia.

Az erdélyi tudós társulás százötvenedik születésnapját is közösen ünnepelik november 20-án Kolozsváron: Pálinkás József, az MTA elnöke ünnepi beszédben köszönti a hosszú kényszerszünetek – négy évtizednyi tiltás – ellenére is jelentős tudományos múltra visszatekintő egyesületet, a magyar tudományosságban betöltött szerepéről pedig R. Várkonyi Ágnes tart előadást. Erdély Széchenyijének, Mikó Imrének a szobrát az Erdélyi Múzeum-Egyesület jelenlegi elnökével, Egyed Ákossal közösen az MTA főtitkára, Németh Tamás koszorúzza meg.