Az ősember a szárnyaspecsenyét sem vetette meg

Az ősember a közhiedelem szerint nagyvadra vadászott, ám egy spanyolországi barlangban fellelt több tucat lerágott madárcsont arról tanúskodik, hogy a szárnyaspecsenyét sem vetette meg.

MNO
2009. 11. 27. 8:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bukórécék (Aythya) szám szerint 202 csontjára Valenciában, az úgynevezett Bolomor-barlangban leltek. A csontleletek korát 150 ezer évesre becsülik a tudósok – olvasható a Discovery Channel hírei között. Az egykori barlanglakók nem lehettek túl finnyásak, a csontokról a húst kőeszközökkel és fogakkal vágták, rágták le, vagyis az esetek legalább egy részében nyersen fogyasztották a szárnyasokat.

A leleteket elemző spanyol kutatók – Ruth Blasco és Josep Fernandez – három olyan jellegzetességet regisztráltak a csontokon, amelyek arról tanúskodnak, hogy egykori barlangi szárnyaslakomák maradványáról van szó. A vágásnyomok egyaránt megtalálhatók a bukórécék szárny- és lábcsontjain, másrészt a csontvégek, amelyeken kevés a hús, megégtek, ráadásul emberi fognyomokat regisztráltak a kutatók a szárnyasok végtagcsontjain.

Annak ellenére, hogy a Bolomor-barlangban egyaránt megtalálhatók a Neander-völgyi ember és a Homo sapiens nyomai, a récepecsenye maradványait megőrző földtani réteg mégis azt bizonyítja, hogy a modern ember falatozott egykoron a sültből. A leletek, amelyekről a Journal of Archaeological Science című szaklapban számolnak be a kutatók, arra engednek következtetni, hogy kontinensünk ősi lakosai sokkal változatosabb étrenden éltek, mint eddig feltételezték.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.