folha.uol.com.br, estado.com.br, jbonline.terra.com.br, agenciabrasil.com.br stb. – Brazília
Minden mérvadó brazil és portugál lap kiemelt témája volt az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád hétfői látogatása brazil kollégájánál, Luiz Inácio „Lula” da Silva államfőnél.
Ahmadinezsád megerősítette, hogy Brazíliának közvetítőként kell bekapcsolódnia a közel-keleti tárgyalásokba, Lula pedig a nemzetközi sajtóértekezleten megvédte Iránnak azt a jogát, hogy saját nukleáris programot folytasson. Brazília ugyancsak békés célú atomprogramba kezdett, de ezt az Egyesült Államok egyáltalán nem ellenezte nyilvánosan.
Renatho Costa, az új brazil külpolitikai stratégiával foglalkozó fiatal kutató szerint az iráni-brazil tárgyalások erősítik Ahmadinezsád szavahihetőségét, de a brazil kormány fontossága is erősödik, amely ezt szeretné is kamatoztatni az amerikai földrészen kívüli ügyekben való részvételében. A Rio de Janeiró-i O Día is emlékeztette olvasóit, hogy az iráni elnök érkezése előtt két héttel öt napig tárgyalt Brazíliában Simon Peresz izraeli elnök, múlt pénteken pedig Mahmúd Abbász, palesztin államfő járt Lulánál.
Kedden Ahmadinezsád Brazíliavárosból előbb a bolíviai La Pazba, onnan pedig a venezuelai fővárosba, Caracasba utazik. Az iráni elnök látogatásának múlt heti bejelentése óta tüntettek egész Brazíliában, de viszonylag csekély részvétellel. A libanoni politikai elemző, Oszama Szafá szerint Irán főleg azért keresi Brazília szövetségét, és törekszik a nagyobb latin-amerikai jelenlétre, hogy így ellensúlyozza az Egyesült Államok katonai fenyegetését, amely két szomszédjában, Irakban és Afganisztánban is jelentős erőket állomásoztat.
semana.com – Kolumbia
A liberális kolumbiai hetilapnak nyilatkozott Ernesto Samper, volt liberális elnök (1994-1998) több időszerű kérdésről. Samper szerint nem kell hagyományos háborúra számítani a szomszédos Venezuelával, amiért Álvaro Uribe elnök bérbe adott hét kolumbiai támaszpontot az Egyesült Államoknak. De a két ország 2100 kilométeres határán valahol előbb-utóbb nagyobb jelentőségű konfliktusra kerül sor a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok hirtelen megszakítása miatt.
A vállalkozók naponta négymillió dollárt veszítenek, ami éves szinten eléri a hatmilliárd dollárt a volt elnök szerint. Nagyobb bajnak tartja a támaszpontegyezmény aláírását, amit Panama elvesztése óta a legnagyobb hibának tart. (A ma már önálló közép-amerikai ország 1903-ban „nyerte el” függetlenségét az Egyesült Államok hathatós támogatásával, hogy egyebek között így szavatolja az itt épülő csatorna befejezését. – a szerk.).
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?