Emlékmű a csehek által lemészárolt 763 németnek

Emlékművet állítanak az észak-csehországi Postoloprtyben az 1945-ben a városban meggyilkolt szudétanémeteknek – döntött csütörtökön a városi tanács.

A rendkívüli ülésen a tanácstagok elfogadták a hattagú emlékműbizottság javaslatát, amely egyértelműen támogatta a városból kitelepített szudétanémetek még 2002-ben előterjesztett kérését. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy az emlékmű cseh és német nyelvű szövege az eredetileg tervezettnél (Az 1945-ös postoloprty-i mészárlás áldozatainak) általánosabb szöveget fog tartalmazni. „A Postoloprtyben 1945 májusában és júniusában lejátszódott események összes ártatlan áldozatának” – hangzik a szöveg, amelyben a városatyák megállapodtak. A vitában többen elsősorban a „mészárlás” kifejezést tartották elfogadhatatlannak. A bizottság javaslata szerint az emlékművet a helyi temetőben állítják fel.

„Nincs értelme úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Történt. Nem helyénvaló azonban azt firtatni, hogy a németek vagy a csehek hibáztak-e nagyobbat. A kegyeleti helyre szükség van, de minden áldozatra emlékezni kell” – jelentette ki a vitában Miloslav Fischer tanácstag. Leszögezte: az emlékmű felállításának költségeit Postoloprtynek kell állnia, s a városnak beleszólása kell, hogy legyen az emlékmű végső megformálásába is. Ezeket a dolgokat nem szabad a németek kezében hagyni. Az ülésen jelen lévő 18 városi képviselő közül 14-en Fischernek adtak igazat, s megszavazták a pályázat kiírását. „Haladéktalanul felmérjük az érdeklődést, s kiírjuk a pályázatot, hogy a szükséges pénzt a jövő évi költségvetésben biztosítani tudjuk” – mondta Miroslav Hylák képviselő.

Történeti források szerint Postoloprtyben 1945 májusában bírósági tárgyalás nélkül 763 német ajkú személyt lőttek agyon. A szocialista Csehszlovákiában az ügyről egészen az 1989-es rendszerváltásig csak igen elvétve, szakmai körökben esett szó. Az utóbbi években elvégzett kutatások és vizsgálatok szerint a gyilkosságoknak több közvetlen felelőse van, de már egyikük sem él.

A II. világháború után a németeket és a magyarokat a korabeli csehszlovák hatalom kollektív háborús bűnösnek nyilvánította, elvette vagyonukat, állampolgárságukat, s mintegy hárommillió németet kitelepítettek az országból. A kitelepítések első, szervezetlen szakaszában számos erőszakos cselekmény történt a németekkel szemben, amelyet ma a csehek elismernek. A több mint félmilliós szlovákiai magyarság kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A magyar közösséget csehországi kényszermunkával, magyar-szlovák lakosságcserével és reszlovakizációval próbálta meg felszámolni az akkori csehszlovák rendszer.

(mti)