1979-ben, az iráni iszlám forradalom évében szélsőséges egyetemisták november 4-én megszállták az amerikai nagykövetséget, és túszul ejtettek ott 52 amerikai állampolgárt. A túszválság 444 napig tartott, s a két ország diplomáciai kapcsolatának megszakadásához vezetett. A követségfoglalás napján Iránban minden évben kormánypárti demonstrációt tartanak a volt amerikai képviselet épülete előtt. (MTI)
Elsőként Jakob Rigi, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora próbálta röviden összefoglalni Irán elmúlt száz évének megszállásokkal, forradalmakkal és puccsokkal tarkított történelmét. Mint mondta, rendkívül fontos megértenünk, hogy az 1979-es forradalom iszlám erői szerintük elárulták a szabadság eszményét, hiszen a rezsim sorra megszüntette a demokratikus intézményeket, a baloldali-liberális pártokat, a független újságokat – ebből az elnyomó „fasiszta” rendszerből lett elege a választóknak, Irán népének.
Ali Abdi, aki személyesen is részt vett a „zöld forradalomban”, először az Ahmadinezsád leszavazásáig vezető útról beszélt. Elmondta, az embereket nem annyira a két ellenzéki vezető iránti rajongás, mint a jelenlegi rendszer kritikája vezette a szavazófülkébe ekkora tömegben. Abdi elmondása szerint három és fél órát várt, mire le tudta adni a szavazatát június huszadikán. Meglepetésként ért hát mindenkit, amikor megjöttek az eredmények: Ahmadinezsád nyert több millió szavazattal.
A rendőrség egyetemista fiatalokat bántalmaz
Muszavi, az ellenzéki vezér támogatói rögtön az utcákra vonultak, a basijnak nevezett félkatonai szervezet civil ruhás, de felfegyverzett tagjai pedig a teheráni egyetem ostromába kezdtek. Az emberek azonban nem adták fel. Abdi elmondta: véleménye szerint az egész eseménysor egyik legfontosabb mozzanata, hogy mindenféle közös médiacsatorna (Iránban egyetlen állami televízió létezik), hivatalos internetes fórumok (az ellenzék internetes oldalait cenzúrázza, blokkolja a kormányzat) nélkül az első napokban az emberek közötti személyes kommunikáció tartotta fenn a tüntetéseket, olyannyira, hogy a választásokat követő harmadik napon mintegy négymillió ember jelent meg Teherán utcáin.
Fegyveres milicisták: a kép bal oldalán látható férfi állítólag hivatásos bérgyilkos a kormány szolgálatában
Abdi „csendes demonstrációnak” nevezte ezt a tüntetést, mint mondta, nem voltak szlogenek, az emberek azért mentek ki, hogy megmutassák magukat, hogy a kormány ne tagadhassa le létezésüket. Aznap nyolc ember halt meg.
A fordulópont akkor érkezett el, amikor a „legfőbb vezető”, Komeini ajatollah kijelentette, az „iszlám és Allah nevében” minden igazhitűnek kötelessége fellépni az „Isten akaratának ellenszegülő” tüntetők ellen. Abdi diktátornak nevezte a vallási vezetőt, majd elmondta, milyen remek érzés, hogy ezt ilyen nyíltan kijelentheti ötven ember előtt. Azt is hozzátette, a vezér hívó szavára felerősödött a basij milicisták agresszivitása: továbbra is egyenruha nélkül, de egyre jobban felfegyverkezve és egyre nagyobb számban jelentek meg az utcákon, betörtek a házakba, és nem kegyelmeztek senkinek. Abdi megjegyezte: több videón is tisztán látszik, amint a milicisták nők ellen alkalmaznak erőszakot. „És még ezek nevezik magukat muszlimoknak...” – tette hozzá.
Tüntető és rendőr harca
Abdi kifejtette: úgy véli, a tüntetők kezébe a kormány által szervezett hivatalos „ünnepek” adják a legnagyobb fegyvert. Mint mondja, most fordult elő először Irán történelme során, hogy a szokásos pénteki imán nem a rendszert támogató, hanem az azt kritizáló jelszavak hangzottak el. A férfi elmondta, ő is részt vett egy hasonló pénteki imán, és látta, hogy férfiak és nők egymás mellett imádkoznak. Ez az iszlám jog szerint tiltott. Abdi szerint az emberek ezzel is azt üzenik a kormányzatnak: változást akarunk! Az emberek esténként felmennek a háztetőkre, és azt kiáltozzák: Allah akbar! De valójában nem az Istent éltetik, hanem egymást biztosítják: itt vagyunk, nem adjuk fel.
Abdi megjegyezte: van, aki ezért börtönbe kerül. A forradalom halottjainak sírjánál Oroszországot és Kínát szidják, de valójában az amerikaellenes rendszerrel szegülnek szembe. Abdi elmondta, ez fog történni ma is: november negyedikén, a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalásának harmincadik évfordulóján sem az Egyesült Államokat fogja szidni a tömeg, hanem a rendszert, mely megfosztja őt legalapvetőbb szabadságjogaitól is.
„Forradalmár” igyekszik biztonságba juttatni egy sérült rendőrt
A két előadó kérdésre elmondta: ők azt tartanák a legjobbnak, ha az iszlám köztársaság helyett létrejönne az Iráni Köztársaság, hiszen amíg az ajatollah parancsa felülírja az elnökét, addig nem létezhet igazi demokratikus rendszer. Ali Abdi úgy fogalmazott, az iráni kormányzati rendszer egyik erősebbik oldalán Isten akarata (az ajatollah), a másikon pedig az emberek akarata áll (az elnök, a kormányzat). Mint mondta, az ideális az lenne, ha ez az arány megfordulna, de egyelőre az ellenzéki vezetők hatalomba jutása is nagy eredmény lenne.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!