„Mark Zuckerberget hívjuk a tanúk padjára!”

Ezekkel a szavakkal kezdődött szerdán a hatórás tanúvallomás, amelyet a Meta Platforms vezérigazgatója adott egy fiatal nő által több technológiai cég, köztük a Facebook-Meta ellen indított perben.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója érkezik a Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróságra Fotó: Jill Connelly Forrás: Getty Images

A vád szerint a közösségi média sokszorosan bizonyítottan depressziót és öngyilkossági gondolatokat okoz. A Los Angeles-i tárgyalóteremben jelen lévő tudósítók szerint Zuckerberg, aki a harmadik évtizedét tölti a cég első számú vezetőjeként és meghatározó részvényeseként, nem jött zavarba, közölte:

Egyetlen termék sem tökéletes, és mi folyamatosan fejleszteni szeretnénk a sajátunkat, hogy idővel egyre jobbá váljunk.

Sok elemző szerint a tárgyalás sorsfordító pillanatként vonulhat be a technológiatörténetbe, hiszen az ügy nem csupán egyetlen vállalatról, hanem a modern figyelemgazdaság alapjairól szól.

A figyelemgazdaság olyan rendszer, ahol az algoritmusok a mi korlátozott időnkért és figyelmünkért versenyeznek, mert ebből tudnak a végén pénzt csinálni. Ehhez olyan függőséget okozó trükköket használnak, amik folyamatosan a képernyő elé láncolnak minket, mintha csak egy digitális játékgépet nyomkodnánk.

Mark Zuckerberg bíróság elé állítása egy hosszú, évek óta tartó folyamat betetőzése, melynek gyökerei a 2021-es Facebook-akták kiszivárogtatásáig nyúlnak vissza: ekkor a nyilvánosság számára is egyértelművé vált, hogy a Meta saját, belső kutatásai már sokkal korábban kimutatták platformjuk káros hatásait.

Ezek a káros hatások a vád szerint elsősorban a tinédzserkori depresszió, a súlyos szorongás és az Instagram által felerősített testképzavar drasztikus növekedésében nyilvánultak meg, mivel a platformok az állandó társas összehasonlítás révén szisztematikusan aláásták a fiatalok önbecsülését és mentális stabilitását.

A mostani per túllépni látszik a szokott politikai színházon: közvetlen előzményét a 2022-ben indított, majd 2023-ban 41 amerikai állam főügyészének csatlakozásával gigantikussá duzzadt csoportos kereset szolgáltatja, amely a termékfelelősség elvére építve támadja a tech-óriásokat.

A vád

A felperesek szerint a cégek olyan funkciókat építettek be (végtelen görgetés, automatikus lejátszás, algoritmus-alapú jutalmazás), amelyek „digitális játékkaszinóként” működnek a fejlődő gyermeki agy számára. A Meta és a Google a vád alapján tudatosan félrevezette a nyilvánosságot és a szülőket a platformok biztonságosságáról.

Bár hivatalosan 13 év a korhatár, a Meta saját dokumentumai szerint több mint négymillió kiskorú használja az appokat, amit a cég passzívan tűr a növekedés érdekében.

Ki az a KGM?

A per középpontjában egy K. G. M.-ként, néha Kaleyként emlegetett, most, a tárgyalás idején húszéves kaliforniai nő áll. Reprezentatív alakja annak a generációnak, amelyik már gyermekkorában belép a digitális térbe, és a rendszerszintű manipuláció áldozatává válik.

Kaley a bírósági iratok szerint már hatévesen YouTube-felhasználó lett, kilencévesen az Instagram rabjává vált, ami egy évtizeden át tartó, súlyos függőségbe torkollott. Esetében a vád nem elméleti: a közösségi média használata nála szakemberek által igazoltan testképzavart, szorongást és önkárosító gondolatokat idézett elő. Az ügy egyik legsúlyosabb pontja egy konkrét trauma: a nő kiskorúként szexuális zsarolás áldozata lett az Instagramon, ahol egy szexuális ragadozó visszaélt a fotóival.

A vád szerint a Meta két hétig semmit nem tett az ügyben, hiába jelentette a családja a visszaélést. Édesanyja vallomása szerint a lány „agyműködése megváltozott”, elveszítette hosszú távú memóriáját, fizikai agresszióval reagált, ha elvették tőle a telefont.

Az ő személyes tragédiája magába sűríti mindazt, amivel a Metát és a Google-t régen vádolják. Nem véletlenszerűen kiválasztott alak,

egyike annak az 1600 felperesnek, akin tesztelik: megáll-e a jogi felelősség a közösségi média „addiktív tervezése” miatt.

Jelenléte a tárgyalóteremben egyszerre volt szimbolikus és drámai. Bár teljes nevét magánélete védelmében nem hozták nyilvánosságra, a tárgyalás kezdetén a nő rövid időre megjelent az esküdtszék előtt, utána a a hallgatóság soraiból, a háttérből figyelt. Megrázó pillanat volt, amikor a tárgyalóteremben kigördítettek egy tíz méter széles kollázst, ami több száz, Kaley által posztolt szelfiből állt: Mark Zuckerbergnek közvetlenül ezeket a képeket kellett néznie a vallomástétele alatt.

Big Tobacco-pillanat?

Míg a TikTok és a Snap az utolsó pillanatban peren kívüli egyezséggel ügyesen megvásárolta a távozás lehetőségét, a Meta és az Alphabet pere mellett kitart a bíróság. A vád ott váltott még súlyosabb hangvételre, amikor megfogalmazták, hogy szerintük a közösségimédia-funkciókat szándékosan a függőség kialakítására optimalizálták. Ez lehet az úgynevezett Big Tobacco-pillanat.

A Big Tobacco hasonlat alapja az az állítás, hogy miként a dohánygyárak a profit érdekében évtizedekig titkolták a nikotin függőséget okozó hatását és a tüdőrák kockázatát, úgy a techcégek is pontosan tisztában vannak termékeiknek a mentális egészségre gyakorolt veszélyeivel, de a nyilvánosság előtt ezeket tagadják vagy bagatellizálják. A vád olyan kiszivárgott belső céges levelezésekkel szorongatja a Metát, amelyek bizonyítják, hogy a forgalom növekedési mutatóit mindennél előbbre sorolták, miközben tudatában voltak annak, hogy több millió kiskorú használja ellenőrizetlenül a felületeiket.

Mikor lesz ítélet?

Az eljárás teljes gőzzel halad, szakértői várakozások szerint 2026 március végén vagy április elején születhet meg az esküdtszéki ítélet, amely alapjaiban határozhatja meg a közösségi média jövőbeli szabályozását.

Azt mondják, hogy ezzel a folyamat valószínűleg nem zárul le véglegesen. Jósolják, hogy egy elmarasztaló ítélet esetén a Meta és az Alphabet azonnali fellebbezést fog benyújtani, ami a jogi huzavonát akár 2027-ig vagy 2028-ig is képes elnyújtani. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a cégek ezúttal nem fogják tudni a korábbi módszereikkel tisztára mosni magukat: a vád ugyanis nem a felhasználók által feltöltött tartalomra, hanem az érintett cégek „toxikus és addiktív” munkálkodására fókuszál.

Az optimistább elemzők szerint a Meta és a Google majd egy több száz milliárd dolláros globális egyezséggel zárhatja le az ügyet, hasonlóan ahhoz, ahogyan a dohányipar tette azt az 1990-es évek végén.

Ez a megállapodás nemcsak pénzügyi kártérítést, hanem szigorú, bíróság által felügyelt korlátozásokat is tartalmazna, például az algoritmusok „kikapcsolhatóságát” kiskorúak számára. A borúlátóbb jóslatok szerint viszont egy precedensértékű vereség esetén a techcégeknek alapjaiban kellene átírniuk az üzleti modelljüket, ami a részvényárfolyamok tartós zuhanásához és a digitális reklámpiac átrendeződéséhez vezetne.

2026-ban vagyunk. A bíró figyelmeztette a jelenlévőket, hogy le kell venniük az okosszemüvegüket a tárgyalóteremben, és törölniük kell az addig elkészült videófelvételeiket.