A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2009) című 238 oldalas elemzés – amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel – a devizahitelezés problémáiról azt írja: a kérdést több szinten is szabályozni lehetne. Az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait.
A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írnak elő. A devizahitel-kockázattal kapcsolatban nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával is, hogy ha a hazai valuta leértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos megszabott határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan át kellene strukturálniuk, például a futamidő meghosszabbításával, úgy, hogy az adós havi törlesztési részlete változatlan maradjon – áll az EBRD ajánlásában.
A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből. Az EBRD elismeri, hogy az általa felsorolt lehetőségek közül ez utóbbit alkalmazzák a legkevésbé, és ennek a módszernek a meghonosítása egyben a legnehezebb is.
A bankkockázat felügyeletére megvannak ugyanis a megfelelő intézmények, a vállalati és háztartási adósi szektor kockázatellenőrzésére azonban nincs ilyen intézményrendszer. Ezért a probléma kezelésének módja lehet a bankok adóskockázati felmérési lehetőségeinek szélesítése – áll az EBRD idei jelentésében.
(MTI)
Megvan a Manchester United új vezetőedzője, egy korábbi játékos veszi át az irányítást















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!