Gazdasági érdek a dolgozók egészsége

A jövő évi adóváltozások nem kedveznek ugyan az öngondoskodás és az egészségpénztári befizetések népszerűségének, mégis elsőbbséget kellene élvezniük minden vállalatnál még akkor is, ha szűkös anyagi keretek állnak rendelkezésre - állítja Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke.

Lehoczky László az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében rámutat: a munkáltatók szerepvállalása a munkavállalók egészségének megőrzésében nemcsak humánpolitikai kérdés, hanem gazdasági érdek is.

Magyarországon egy átlagos munkavállaló életének egyharmadát tölti el munkahelyén. Amennyiben egy munkavállaló megbetegszik, az hatással van munkahelyi teljesítményére, és további kockázatot jelent egészséges kollégáira, környezetére is. Egy munkavállaló a KSH adatai szerint átlagosan 10 napot tölt táppénzen, amelynek költségei kizárólag a munkaadót terhelik. Tudományos mérések szerint a dolgozói állomány 30-40 százalékának megbetegedése akár lehetetlenné is teheti a vállalatok gazdasági céljainak elérését, illetve komoly hatást gyakorolhat a bevételek alakulására is – mutat rá a pénztárszövetség sajtóközleménye.

Az egészségpénztárak olyan szolgáltatások igénybevételére adnak lehetőséget, mint a kórházi szűrővizsgálatok, az egészségügyi ellátás és a prevenció. Az egészségkasszákba történő befizetésnek azért is fontos szerepet kell kapnia a munkáltatói béren kívüli juttatások között, mert egyre több egészségügyi, gyógyászati szolgáltatás kerül ki a társadalombiztosítási alap által támogatott kategóriából, amelyeket így minden igénybevevőnek teljes egészében önerőből kell finanszíroznia. Az egészségpénztári megtakarítások azonban lehetővé teszik, hogy egy-egy drágább szolgáltatás kényszerű megvétele se okozzon anyagi megrázkódtatást a munkavállalónak – érvel a pénztárszövetség.

(MTI)