Második élet

Finisébe érkezett az Egyesült Államokat hónapok óta izgalomban tartó új egészségbiztosítási törvény vitája. Az elnök szombaton látogatott a Kapitóliumba, hogy meggyőzze az ingadozó demokratákat – írja a The New York Times. A vállalkozások a gazdasági válság miatt egyre inkább a virtuális térben tartják az üzleti találkozóikat is – számol be a CNN.

CNN

Mivel a válság következtében egyre több és több cég kényszerül lefaragni dolgozói utazási költségeit, egyre nagyobb az igény különféle virtuális megoldások iránt – tudósít a CNN. Ezt a trendet igyekszik meglovagolni a Second Life nevű virtuális világ. Új tervezésű Enterprise elnevezésű kiegészítésük lehetővé teszi, hogy a cégek privát, a közösségtől leválasztott „irodában” tartsák gyűléseiket. Az így megnövelt biztonsággal igyekszik új ügyfeleket szerezni a cég.

A program készítője, a Linden Lab szerint máris több, mint 1400 szervezet használja a Second Life világát találkahelyként. A listán kicsi és nagy cégek egyaránt szerepelnek, ahogy oktatási intézmények, de még az Egyesült Államok katonasága is hasznosítja a technológiát. A cég közlése szerint az Enterprise-kiegészítést jelenleg 14 különböző vállalkozás teszteli. Köztük van az IBM is, az egyik vezető számítástechnikai vállalat.

Rashik Parmar, a komputercég vezető technológiai munkatársa úgy nyilatkozott, múlt évben az IBM 350 vezetője mintegy 72 órát töltött a „Második Életben”, ahol főként technológiai újításokat vitattak meg. „Rengeteg különböző munkakörnyezet érhető el, egyetemi előadóktól kezdve egészen közösségi helyekig, ahol a dolgozó avatárja (virtuális énje) akár virtuálisan sörözhet is” – mondja Parmar.

Az IBM maga is árul hasonló szoftvert. „A Sametime 3D” szintén háromdimenziós, valós idejű közös munkát tesz lehetővé virtuális környezetben. A cég most a program továbbfejlesztett verzióján dolgozik: az IBM 12 vezetője nemrégiben tartott megbeszélést az új verzió segítségével. Az ázsiai és európai munkatársak így mindenféle utazási költségek nélkül tudták megosztani egymással ötleteiket, ráadásul „az innovatív környezetnek köszönhetően rengeteg új ötlet született” – mondja Parmar.

Kifogások is megfogalmazódnak azonban az internetes munkahelyi környezetekkel szemben: Surinder Kahai, a New York-i Binghamton közgazdaság-tudományi egyetem professzora úgy véli, az emberek többsége nehezen alkalmazkodik a körülmények ilyen megváltozásához. Mivel a virtuális csapatok gyakran teljesen más kulturális hátterű embereket tömörítenek, gyakran nehéz személyes kapcsolat nélkül „közös hullámhosszra kerülni”. Probléma az is, hogy az ilyen találkozók során nem játszhatnak szerepet az informális, úgynevezett „büfés beszélgetések” – gyakran azonban itt születnek a legjobb ötletek. Ráadásul az online programok segítségével dolgozók gyakran érzik magukat magányosnak. Kahai azonban hozzáteszi, a Second Life-féle virtuális világok fejlődése megoldást kínál ezen problémák legnagyobb részére. „Ezek a virtuális irodák gyakorlatilag térben léteznek” – mondja. „Az ember megteheti, hogy egyszerűen lézeng az irodában, ahol esetleg összefut egy hasonlóan cselekvő munkatársával, és elkezdenek beszélgetni”. Úgy tűnik, az emberek még a távoli munka modern korában is igénylik a társaságot – még ha az csupán virtuális is.

The New York Times

Obama elnök igyekszik minden lehetséges támogatót meggyőzni az egészségbiztosítási reform megszavazásáról – írja a CNN. Finisébe érkezett az Államokat hónapok óta izgalomban tartó új törvény vitája. Az elnök szombaton látogatott a Kapitóliumba, hogy meggyőzze az ingadozó demokratákat.

Obama különlegesnek számító látogatása is jelzi, minden szavazatra szüksége van, hogy elfogadtathassa a törvényt, mely a '60-as évek változtatásai óta az amerikai egészségügyi rendszer legnagyobb átszervezését vonja maga után. A vita szombat délelőtt indult el. A demokraták úgy vélik, az új szabályozás hatalmas előrelépés azon amerikaik milliói számára, akik eddig nem részesülhettek kielégítő orvosi ellátásban. „Eljött az alkalom, hogy végre rendbe tegyük az egészségügyi rendszert, és milliónyi ember életén javítsunk” – mondta a New York-i demokrata Louise M. Slaughter a vita kezdetén.

A republikánusok azonban nem osztják politikai ellenfeleik optimizmusát, véleményük szerint az állam befolyása túlságosan nagy mértékben fog így nőni, ráadásul a törvény munkahelyeket megszűnéséhez vezethet az egyébként is törékeny egyensúlyú gazdaságban. „Ez a törvény jelzálogot tesz unokáink jövőjére” – mondta Roscoe G. Bartlett, marylandi republikánus.

Az ellenzéki nyomás mellett belső viták is terhelik a demokrata pártot. A liberálisok véleménye az abortusz-kérdés mentén vált ketté: a konzervatívabb szárny nem szeretné, ha bárki is szövetségi pénzből vetne véget születendő gyermeke életének; sikerült elérniük, hogy a képviselőházban szavazás döntsön szigorú szabályozás bevezetéséről, mely ezt megtiltaná. „Az első naptól fogva az volt a célom, hogy biztosítsam, senki se végeztethessen magán abortuszt az adófizetők dollárjaiból” – mondja Brad Ellsworth, indianai demokrata képviselő.

A párt abortuszpárti tagjai azonban reménykednek, hogy a korlátozásokat bevezető rendeletet végül nem sikerül megszavaztatni. „Semmiképpen sem szeretnénk további megkötéseket állítani az abortusz elé” – mondja Jan Schakowsky, illionoisi képviselő. Ha azonban nem fogadják el a megszorító javaslatot, úgy sokak szerint az egész törvény megszavazását veszélybe sodorják. Az új, majdnem 2000 oldalas törvény tíz évre 1,1 billiárd dollárjába kerülne az államnak. A szabályozás kötelezővé tenné minden állampolgárnak egészségbiztosítás megkötését – ennek elmulasztása büntetést vonna maga után.

A biztosítók nem utasíthatnának el idült állapotú betegeket, és nem kérhetnének magasabb összeget rosszabb egészségi állapotú személytől. A törvény szinte minden munkáltatót kötelezné alkalmazottai biztosítására, és akár az alkalmazott fizetésének 8 százalékával megegyező adóbüntetést róna az ezt elmulasztó munkahelyre, ezen felül az alacsonyabb jövedelműek különféle kedvezményeket kapnának a különféle magánbiztosítóktól, vagy az újonnan létrehozandó állami betegbiztosítási szervtől.

A törvénytervezetben szerepel egy új, nemzeti „biztosítás-tőzsde”, melyen bárki vásárolhat magának egészségbiztosítást. Az új kiadásokat a magas jövedelműekre rótt pluszadó csökkentené. A republikánusok szerettek volna egy sokkal visszafogottabb tervezetet elfogadtatni, mely a demokraták által tervezett 36 millió helyett csupán 3 millió embernek juttatna egészségbiztosítást. Az ellenzék szerint ez a törvény megnyugtatná a biztosítási összegük emelkedését féltő amerikaik nagy részét. „Több adó, nagyobb költekezés, nagyobb kormányjelenlét – az emberek nem ilyen reformot szeretnének” – vélekedik Virginia Foxx, észak-karolinai republikánus képviselő, az új törvény egyik legvérszomjasabb ellenzője.

A demokraták szerint azonban javaslatuk az amerikaik milliót nyugtatná meg, ráadásul hosszú távon megállítaná a biztosítási költségek drágulását. „Nem tökéletes a tervezet, de azt hiszem, jó első lépés” – mondja Peter A. DeFazio oregoni képviselő. A hispán törvényhozók szavazatainak elvesztésétől félve a demokraták végül elvetették a javaslatot, mely megtiltaná, hogy az illegális bevándorlók saját pénzüket használva az újonnan létrehozandó „biztosítás-tőzsdén”. A törvény ugyan tiltja, hogy az illegális bevándorlók bármilyen támogatást vagy kedvezményt vegyenek igénybe, a republikánusok véleménye szerint azonban a korlátozások nem eléggé szigorúak.