Az amerikai intézet, amely a környező sírkamrákat restaurálta a Királyok Völgyében, s légmentes üvegkoporsókat tervezett az egyiptomi múmiák bemutatására, olyan állagmegóvási módszereket dolgoz ki, amelyeket világszerte alkalmaznak műtárgyak és ókori régészeti helyszínek konzerválására.
Amióta Howard Carter brit régész 1922-ben felfedezte Tutanhamon apró, mindössze négy helyiségből álló földalatti sírkamráját, fura barna foltok lepték el a falfestményeket, amelyek eredetét a szakemberek képtelenek megmagyarázni. „Ahányszor Tutanhamon sírjában járok, mindig elgondolkodom e foltok természetén” – hangsúlyozta nyilatkozatában Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára, akit örömmel tölt el, hogy a Getty Intézet megkísérli megóvni a csodaszép falfestményeket.
Tutanhamon iránt, aki igen fiatalon távozott az élők sorából, s nem volt nagyhatalmú uralkodó, lélegzetelállító kincsei, valamint a fáraó bosszújáról szóló híresztelések miatt világszerte mindmáig óriási érdeklődés nyilvánul meg. Az Egyesült Államokban több mint négymillió látogatót vonzott a Tutanhamon-kiállítás, végső nyughelyét pedig havonta turisták ezrei keresik fel, akik növelik a sírkamra hőmérsékletét és páratartalmát.
Mindez károsítja a több mint 3000 éves sírkamra freskóit. A Getty Intézet szakemberei két éven át vizsgálják majd a sírkamrát, hogy megállapítsák az állagromlás okait, ezt követi a hároméves restaurálás. A Legfelsőbb Régészeti Tanács szerint menetközben döntik el, hogy mennyi időre zárják be a sírkamrát a látogatók elől.
(MTI)
Lakatos Márk-botrány: fontos döntést hozott a bíróság















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!