Bizonytalanságban vergődik a magyar politikai identitás?

Nem az alkotmány szövegével, hanem az alkotmányossággal van a fő gond Magyarországon. Nagy probléma, hogy az elmúlt nyolc évben a kormánypártok és az őket támogató értelmiség csak akkor védte az alkotmány eszméjét, ha az ő érdeke volt, más esetekben viszont agresszíven támadta azt. Az alaptörvényünk azért bizonytalan, mert a magyar politikai identitás az – jelentette ki Navracsics Tibor a XXI. Század Intézet csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén. Fricz Tamás hozzászólásában arról beszélt, hogy „nincs a demokráciához illő alkotmányunk”.

Van sok probléma a magyar alkotmánnyal, de a legnagyobb az, hogy vannak, akik úgy gondolják, bátran le lehet harcolni, ha „nem velük van” – mondta Navracsics Tibor a XXI. Század Intézet Királyságot akarunk? – Új alkotmányt, de milyet... című kerekasztal-beszélgetésén. Ez az oka annak is, hogy nincs tekintélye a köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak sem – tette hozzá. A balliberális politikai vezetés és értelmisége úgy gondolkodik, hogy „romboljuk le, ha nem nekünk játszik” – fogalmazott a frakcióvezető.

Navracsics szerint a fő probléma nem magával a törvény szövegével van, bár azt elismeri, hogy lehetne finomítani sok részén, mert 1989-ben átmenetinek készült, azóta viszont nem változott. Inkább az alkotmányosság betartásával vannak bajok – mondta Navracsics, aki példaként említette a 2006. október 23-i véres rendőri akciót, valamint az állami vezetők 2002–2003-as, sokszor jogszerűtlen eltávolítását. A képviselő a 2006. október 6-i bizalmi szavazást is súlyos alkotmányos kérdésnek tartja.

Hogy lehetne újjáépíteni az alkotmányosságot? – tette fel a kérdést a Fidesz frakcióvezetője. Csak úgy, ha kölcsönösen mindig megvédjük és elfogadjuk a tekintélyét. Hiába lenne királyság az államformánk, a gondjainkat az sem oldaná meg, hiszen hamarosan az uralkodó is megkapná a jobboldali bélyeget.

Az alaptörvényünk azért bizonytalan, mert az egész magyar politikai identitás bizonytalan – fogalmazott Navracsics Tibor. A politikus véleménye szerint szükség lenne az egész magyar politikai közösséget meghatározó vitára, mert „az unikum az egész világon, hogy például pártjaink nem értenek egyet a nemzet határaiban”. Addig pótcselekvés az új alkotmányról vitázni, amíg nem születik közmegegyezés a politikai közösségről, nem definiáljuk, hogy kik alkotják, és mik a közös céljaik.

Gerő: Sok monarchia nagyon polgárosult és demokratikus

Gerő András történész témaindító hozzászólásában a tekintélyek hiányáért a politikai pártokat tette felelőssé, mert ők neveznek ki mindenkit, így a személyek hozzájuk kötődnek. Felvetette az országos választások előtti előzetes regisztráció bevezetésének lehetőségét, mert akkor legalább csak azok mennének szavazni, akik valamennyire érdeklődnek a politika iránt – fogalmazott.

Gerő azt is megfontolandónak tartaná, hogy az adóhátralékot felhalmozóktól határozott időre vonják meg a politikai jogokat. A történész egy esetleges államformaváltást sem tartana ördögtől valónak, hiszen, mint mondta, „sok monarchia nagyon polgárosult és demokratikus”, több közülük az Európai Uniónak is tagja.

Óvatos módosítást javasolnak a volt alkotmánybírák

Az új alkotmány híveként jellemezte magát Kukorelli István volt alkotmánybíró. Véleménye szerint azonban nem kellene feltétlenül fenekestül felforgatni a ’89-es alkotmányt, viszont több dolgot is fontos lenne megváltoztatni – tette hozzá. Példaként említette a kétharmados törvényeket mint magyar kuriózumot, mely bénítja a kormányzóképességet. A parlamentnek Kukorelli azt rótta föl, hogy minden tisztségviselőt a politikusok választanak, ami gyengíti azok legitimitását.

Tersztyánszky Ödönné Vasadi Éva, aki szintén az Alkotmánybíróság tagja volt, azt emelte ki: ha úgy is döntünk, hogy új alaptörvény kellene, azt nem lehet egyik pillanatról a másikra félretenni. A volt alkotmánybíró megvédte a testületet, mint fogalmazott, igaztalan azt mondani, hogy egy-egy döntés pártpolitikai érdekek szerint születik, hiszen ezek testületi döntések, amelyek hosszas előkészületek után születnek. A királyság bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az bevezethető ugyan újra, csak amióta nincs, azóta több generáció is felnőtt, fogalmak tűntek el, ráadásul hiányzik a dinasztia is. A fő baj nem az alkotmánnyal van, hanem az állam működtetésével – zárta hozzászólását Tersztyánszkyné.

A népnek vissza kell adni a demokráciát

Fricz Tamás politológus volt az egyetlen a megszólalók közül, aki szerint mindenképpen új alaptörvényt kellene alkotni. Mint mondta, „nincs a demokráciához illő alkotmányunk”. Három érvet sorolt fel a megváltoztatása mellett.

Egyrészt ez szimbolikus lépés lenne, jelezné azt, hogy lezártuk a Kádár- és a Rákosi-rendszert – fogalmazott a politológus. Másrészt kiküszöbölhetné azokat a hibákat, amelyek az eltelt húsz év alatt felszínre kerültek. Harmadrészt pedig a társadalmat is be kellene vonni a megalkotásába, hiszen az két évtizeddel ezelőtt teljesen elmaradt – tette hozzá Fricz Tamás. Szerinte ez a fő oka annak, hogy a magyar társadalom nem érzi magáénak a demokráciát.

A beszélgetés házigazdája, Schmidt Mária is a nép kihagyását nevezte az alkotmányozás legfőbb hibájának. Egyetértett Fricz Tamással abban, hogy ezért nem érzik az emberek magukénak a demokráciát. Ez okozza a legitimációs deficitet, ezt a legfontosabb kijavítani – tette hozzá a Terror Háza igazgatója.