Boldoggá avathatják Zita királynét

Megnyitotta Boldog IV. Károly magyar király és osztrák császár feleségének, Zita királyné és császárné boldoggá avatási eljárását december 10-én a franciaországi Le Mans püspöke, Yves Le Saux.

Zita királyné nem itt, hanem a svájci Chur püspökségében hunyt el, így alapesetben ott kellett volna elindítani az eljárást. A helyi püspök és a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja azonban beleegyezett, hogy az eljárás a francia egyházmegyében induljon el, mivel rengeteg időt töltött ott száműzetésben a királyné, aki szorosan kötődött Solesmes-hez, a korai liturgikus mozgalom egyik központjához is – írja az Új Liturgikus Mozgalom (Novus Motus Liturgicus, New Liturgical Movement) honlapja.

Az 1892-ben a Bourbon-ház pármai ágának családi rezidenciájában, az olaszországi Villa del Pianoréban született Zita bourbon–pármai hercegnőt, később magyar és cseh királynét, osztrák császárnét az Osztrák–Magyar Monarchia bukása után, 1918-ban előbb Svájcba, később Madeirára száműzték férjével és gyermekeivel. Elkísérte Károly királyt Magyarországra 1921-ben, a királypuccsok idején. Az utolsó magyar királyné élete végéig száműzetésben élt, a svájci Zizers ferences kolostorában halt meg 1989. március 14-én, kilencvenhat éves korában, családja körében.

Az osztrák kormány engedélyezte a Habsburg-ház hagyományainak megfelelő bécsi temetést, mely április 1-jén zajlott le az osztrák fővárosban. Teste a bécsi kapucinusok templomában pihen a szívétől különválasztva, amely halála színhelyén, Svájcban maradt.

Nyolc gyermeke közül az első Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös, aki 1961-ben lemondott trónigényéről, személyében azonban az osztrák monarchisták továbbra is I. Ottó osztrák császárt, a magyar monarchisták pedig II. Ottó magyar királyt tisztelik.

(magyarkurir.hu)