A felmérés keretében országszerte 11 ezer diákot kérdeztek meg. Az előbbi számok csak az ingyenes állami iskolákra vonatkoznak. A magánfőiskolák és egyetemek hallgatóinak ezen felül havonta még az átlagosan 3500 korona (35 ezer forint) tandíjat is meg kell fizetniük. A pénz többsége a kollégiumra vagy az albérletre, az étkezésre, a közlekedésre és a tankönyvekre megy el.
Összehasonlításul: a havi bruttó átlagbér az elmúlt öt év alatt 17 190 koronáról (171 900 forint) 23 350 (235 ezer forint) koronára, tehát csupán egyharmaddal emelkedett. A diákok szüleinek így jóval mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlniuk. Évek óta vita folyik az államilag garantált diákhitelekről, amelyeket később kellene az érintetteknek visszafizetniük. A hitelek lehetőségét a diákok 40 százaléka fogadná pozitívan, míg 60 százalékuknak kisebb-nagyobb kételyeik vannak.
Ugyanakkor tény, hogy számos diák ma is segélyeket vesz fel, elsősorban különféle bankoktól. „A főiskolai oktatás ma valóban nagyon drága, s a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok tagjai nem engedhetik meg maguknak” – mondta a lapnak Jana Matesová, oktatásügyi miniszterhelyettes. Hozzátette: a tárca már dolgozik a diákhitelek konstrukcióján, hogy azok a mai hiteleknél előnyösebbek legyenek a diákok számára.
A szintén vita tárgyát képező tandíj bevezetését a megkérdezettek egyharmada támogatja, de több mint ötven százalék elutasítja. Általános a vélemény, hogy az évi tandíjnak nem szabadna meghaladnia a 15 ezer koronát (150 ezer forint). A minisztérium felmérése szerint a diákok 70 százaléka azzal számol, hogy tanulmányai elvégzése után két évvel már az átlagosnál magasabb lesz a fizetése. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nincs így.
(MTI)
Kepes András
Mező Gábor: Kepes András oldalválasztása nem meglepő
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!