Elmondta a PM, miért jó az új magánnyugdíj-biztosítási rendszer

Egyebek között a biztonság növelése, a tulajdonosi felelősség egyértelmű meghatározása érdekében volt szükség a magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíj-biztosítóvá alakítására, az új rendszerrel sem a lényegi szabályok, sem a tagok jogai nem változnak – mondta Végh Szabolcs, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára vasárnap. • Magánnyugdíj: ha Sólyom nem, akkor a Fidesz fordul az AB-hoz

MNO
2009. 12. 20. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hangsúlyozta: a pénztártagok nem éreznek sokat a részletszabályok változásából, legfeljebb annyit, hogy átláthatóbb lesz a rendszer, biztonságosabb és kiszámíthatóbb a járadékszolgáltatás. A jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját is – tette hozzá a szakállamtitkár. Az átalakítást, a tulajdonosi jogokat érintő kérdésekben az igazságügyi tárca alkotmányjogászaival is folyamatosan konzultáltak. Az pedig, hogy a tagok a biztosítókban már nem tulajdonosok, nincs hatással megtakarításaikra – hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett rá, hogy a tagok döntő többsége eddig sem gyakorolta tulajdonosi jogait, és e jog egyébként sem forgalomképes. A magánnyugdíjpénztárak mögött olyan tőkeerős tulajdonosokra van szükség, amelyek, ha kell, be tudnak állni „a pénztárak mögé”. A korábbi rendszerben ezt maguknak a tagoknak kellett volna megtenniük – hívta fel a figyelmet és emlékeztetett rá, hogy hasonló helyzet alakult ki biztosító egyesületeknél. Itt is a tagoknak kellett volna tőkéjükkel „a csődbe jutott biztosító mögé állni”, amit nem is tudtak megtenni.

A magánnyugdíjbiztosító részvénytársaságoknak szigorú tárgyi, szakmai és személyi követelményeket írnak elő, egyebek között a szavatoló, biztonsági tőkére vonatkozóan és azokat a PSZÁF fogja ellenőrizni. Így az esetleges problémás helyzetek kivédését a társaságok tőkeereje biztosítja. A járadékszolgáltatás biztonsága érdekében külön szavatoló tőkét kell a szolgáltatóknak képezniük. Mind a felhalmozási, mind pedig a járadékszolgáltatási szakaszban mögöttes garanciaként a garanciaalap, illetve végső soron a magyar állam garantálja a megtakarításokat és a járadékszolgáltatásokat – hívta fel a figyelmet. Annak érdekében, hogy a kis pénztáraknak is lehetősége legyen az átalakulásra, a biztonságitőke-követelmény létszámarányosan került meghatározásra. Szükségessé tette az átalakítást az is, hogy szabályozatlan volt a hamarosan induló járadékszolgáltatás és erre a pénztárak nem is lettek volna képesek. Tehát az intézményrendszer átalakítása és a járadékszolgáltatás szorosan összefügg – tette hozzá az államtitkár.

Az új rendszert illető bírálatok közül az örökölhetőséget illetően leszögezte: a szabályozás pontosan ugyanaz, mint volt, semmi nem változik. Felhalmozási időszakban meg lehet nevezni egy, vagy több kedvezményezettet, akik örökölhetik a felhalmozott vagyont. A kifizetési időszakban pedig a tag igényelhet két életre szóló járadékot is. Ebben az esetben halálakor az általa megjelölt személy kaphatja meg a korábbi járadék 30 százalékát. A mérték ezzel összhangba kerül a tb nyugdíjjal. Az egyösszegű kifizetést illetően Végh Szabolcs emlékeztetett rá: a nyugdíjszolgáltatás alapvető filozófiája, hogy az nem egyösszegű kifizetés, hanem járadékszolgáltatás. Pont úgy, mint a tb rendszerben, hiszen csak így biztosítható a több évtizedre szóló ellátás kifizetése. Ezért továbbra is szűk határok között van lehetőség az egyösszegű kifizetésre: a nagyon kicsi és a nagyon magas járadéknál lehetséges ez. Utóbbinál csak a járadék felső határát meghaladó részre vonatkozik – mondta és emlékeztetett rá, hogy a járulékfizetésnek is van felső határa. Ez is az összhangot erősíti a tb nyugdíjjal – fűzte hozzá.

Az egyösszegű kifizetéseknél a járadék alsó határa a minimálnyugdíj 5 százalékánál kevesebb összeg, felső határa pedig – a tb nyugdíjjal együtt számítva – a megelőző évi nettó átlagkereset 3,6-szorosa (jelenleg mintegy 429 ezer forint). A rendszer olcsóbbá válik nem csak azért mert 2014-ig felére csökkennek a vagyonkezelési költségek, hanem azzal is, hogy a rendszer átláthatóbb lesz – erősítette meg. A maximum 5 százalékos járadék átváltási költség sem tekinthető magasnak nemzetközi összehasonlításban, hiszen más országokban ez 8-10 százalék között van. Ez az összeg fedezi a tartalékképzés és a működési költségek egy részét is, mint ahogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is a járulékbefizetés egy része biztosítja a működési költségeket.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.