Feszültség az EU-ban – Balázsnak megfelelőek a svéd reformok

Magyarország azt szeretné, ha 2011 első félévében esedékes európai uniós elnöksége alatt rendeznék meg az EU és az úgynevezett keleti partnerségbe tartozó országok (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) csúcstalálkozóját – jelentette be Balázs Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján kedden.

Az uniós miniszterek aznap találkoztak az említett országokból érkező kollégáikkal is, emellett a brüsszeli ülésen az EU következő három féléves soros elnöksége (Spanyolország, Belgium és Magyarország) külön ismertette elképzeléseit. Az első keleti partnerségi csúcstalálkozót idén tavasszal rendezték Prágában. A sajtótájékoztatón Balázs Péter az EU életében fontos fejleménynek mondta, hogy az egy hete életbe lépett lisszaboni szerződéssel kettévált az unióban a külkapcsolati tanács és az intézményes kérdésekkel foglalkozó általános ügyek tanácsa. Megerősítette, hogy ennek egyik folyományaként csütörtökön és pénteken a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján nem lesznek ott a külügyminiszterek.

Hozzátette: Magyarország részéről ez nem okoz gondot, a kormányfővel tökéletes összhangban dolgoznak. Más források szerint ugyanakkor olyan EU-tagállamokban nemtetszést váltott ki a svéd EU-elnökség döntése, ahol a külügyminiszternek koalíciós pártpolitikai szerepe is van a kormányban. A közelgő kormányfői találkozóról Balázs Péter elmondta, hogy egyebek között a most kezdődött koppenhágai „klímacsúcs” témájával foglalkozik, valamint a következő évtized uniós versenyképességi programjával. Utóbbival kapcsolatos felszólalásában a magyar miniszter a költségvetés szerepének fontosságát emelte ki, úgy vélve, a versenyképesség fokozásának fontos kritériuma, hogyan finanszírozzák a fejlesztéseket.

A névvita a fő probléma

Az Európai Unió következő soros elnökségének idején, azaz január 1. és június 30. között térnek vissza az uniós tagországok arra a kérdésre, mikor nyitják meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával – derül ki abból a közleményből, amelyet a tagállamok külügyminiszterei kedden adtak ki Brüsszelben. Kedd esti sajtótájékoztatóján a magyar delegációt vezető Balázs Péter elmondta: a résztvevők egyetértettek abban, Macedónia megérett arra, hogy elkezdje a tárgyalásokat, az egyetlen probléma a név. „Amíg a keresztelőt nem sikerül megtartani, görög pópa vezényletével, addig Macedónia nem tudja elkezdeni a tárgyalásokat” – fogalmazott a miniszter. Kiemelte: a görög álláspontban van elmozdulás, vannak ötletek a névprobléma megoldására. Emlékeztetett arra is, hogy nem csupán az ország neve, hanem a nyelv elnevezése is része a problémának. Úgy vélte azonban, a nyelv kérdésével egy bizottságnak külön kellene foglalkoznia.

(MTI)