Fidesz: ne az egyetemek döntsenek az emelt szintű vizsgákról!

A közoktatási törvény módosítását kezdeményezik fideszes képviselők. Az indítvány új szabályként rögzíti: a kormány feladata rendeletben szabályozni azt, hogy az alapszakok esetében hány tantárgy és melyek esetében felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga.

Az Országgyűlés honlapján közzétett indítványban az áll, hogy az új szabályozás szerint a jövőben nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, mely képzések esetében, hány tantárgyból és melyekből írja elő az emelt szintű vizsgát felvételi követelményként.

A javaslat rögzíti, hogy a kormánynak 2010. szeptember 15-ig kell az erről szóló rendeletet – a felsőoktatási intézmények javaslatainak ismeretében – megalkotnia. A kellő felkészülési idő érdekében először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell alkalmazni az új rendelkezéseket. A módosítás kezdeményezői – köztük Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter – szerint a hosszabb felkészülési idő biztosítása két okból indokolt. Egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és a felkészülést. Másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt meg kell teremteni az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is.

Az ellenzéki képviselők indítványuk indoklásában kiemelik, hogy a kétszintű érettségi vizsga eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani. Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standardvizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.

Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól – mutatnak rá a fideszes politikusok. A döntés szerintük egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetőek.

Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, amihez hozzájárul az is, hogy a többletpontok sok esetben más módon könnyebben voltak megszerezhetők. A középszintű vizsgánál – mivel az nem kellően standardizált – a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során – írják.

Mivel a bejutáshoz a felsőoktatásba többnyire elég a középszintű vizsga, a diákok többsége nem a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést választja. Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyerő diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékelnek és kritikával illetnek – olvasható a javaslatban.

2010 a mezőgazdasági összeírás éve lesz

Magyarországon 2010-ben általános mezőgazdasági összeírás lesz – az erről szóló törvényjavaslatot ma kezdi tárgyalni az Országgyűlés. Az előterjesztés indoklása szerint az összeírás európai uniós kötelezettség, de azt szükségessé teszik a 2000-ben történt, teljes körű felmérést követő változások is. A törvényjavaslat rögzíti az összeírás hatálya alá tartozók körét, az összeírás által felölelt témaköröket, az összeírásért felelős intézmény nevét, az adatszolgáltatás kötelező jellegét, továbbá garantálja, hogy az összeírt adatokat kizárólag statisztikai célra használják fel.

Összesen 11 törvényen változtat az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló javaslat. A legnagyobb terjedelemben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosul, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Megvitatják a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslatot, amely törvényi szintre emeli a hagyatéki eljárás lefolytatásának szabályait.

A szabályozás célja, hogy az örökhagyó halálával az örökséget érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást – az örökség átszállását – egy erre szolgáló polgári nem peres eljárásban biztosítsa. Megkezdődik az egyes a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervvel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat vitája, amely megpróbálja rendezni a közigazgatási hivatalok régóta húzódó problémáját. A közigazgatási hivatal az előterjesztés szerint megyei, fővárosi illetékességű, a kormány törvényességi ellenőrzést ellátó szerve lenne.

(MTI)