A független képviselő elmondta: a kormányszóvivő szerdai nyilatkozataiból az derül ki, hogy a kabinet egyelőre nem akarja nyilvánosságra hozni a szalagok tartalmát, ráadásul a dokumentumok értékelését is civil kontroll mellőzésével kívánja a Nemzetbiztonság Hivatalra bízni, és ez az eljárás számára teljes mértékben elfogadhatatlan.
Emlékeztetett: korábban az előző kormány képviselője, de az új kormányfő, Bajnai Gordon is ígéretet tett arra, hogy a mágnesszalagokról nyert információk értékelésébe Kenedi János történészt, illetve bizottságának tagjait is bevonják. Gulyás József szerint a Kenedi-bizottság éppen azt tárta fel több mint egy évvel ezelőtt nyilvánosságra került jelentésében, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál túl sok iratot indokolatlanul tartottak vissza. Ennek szabályozására „dossziétörvényt” kellene hozni – tette hozzá.
A 18 mágnesszalagon rögzítették az elmúlt rendszer titkosszolgálatai az állambiztonsági iratok több fontos, korábban elveszettnek hitt dokumentumát. Az NBH-s szalagokon található egyebek között az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartása és az úgynevezett hálózati nyilvántartás. A szalagokat korábban 2060-ig titkosították.
Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán számolt be arról, hogy sikeresen, adatvesztés nélkül sikerült lementeni a szalagokon tárolt adatokat. Hangsúlyozta: az archiváló bizottság az adathordozókon rögzített minősített adatok tartalmi vizsgálatára, megismerésére nem volt jogosult.
A Kenedi János történész által vezetett, a pártállam állambiztonsági iratainak feltárására létrejött, történészekből, levéltárosokból álló Kendedi-bizottság munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy kiderült, megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer állambiztonsági adatállományának fontos iratait, így például az ügynöklistákat, illetve a célszemélyek adatait vitték fel a szervek akkori munkatársai.
Bajnai Gordon miniszterelnök november 23-án a parlamentben egy hozzá intézett képviselői kérdés kapcsán azt közölte: lezárult az a technikai folyamat, amely során a szóban forgó mágnesszalagok tartalmát átmentik. A bizottság pedig december 15-én számol be a szalagok tartalmáról – mondta akkor a kormányfő.
Idén márciusban kezdte meg munkáját az az informatikusokból álló bizottság, amelynek azt kellett megállapítania, hogy a pártállami rendszer legmagasabb szintű minősítéssel rendelkező állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni. Ebben a bizottsági munkában a Kenedi János vezette grémium nem vett részt.
Szollár: Februárban dönthet az NBH a titkosításról
A Nemzetbiztonsági Hivatal szakemberei február közepére azonosítják be a mágnesszalagokon található adatokat, és ezután döntenek arról, hogy megmarad-e a titkosítás – közölte a kormányszóvivő csütörtökön.
(MTI)
Darts-vb: jön Littler, eltűntek a bilincsek















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!