Ha nincs radikális váltás, recessziók sorozata következhet

A magyar államot legyengült állapotában érte a világválság, amelynek már látható ugyan a vége, de nem szűntek meg azok az okok, amelyek elvezettek hozzá. Nem történtek meg sem nálunk, sem máshol a nagy strukturális reformok, így újabb recessziók várhatók – így összegezhetők a Világgazdasági válság 2008–2009 című tanulmánykötet szerdai bemutatóján elhangzottak.

A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszéke és az Aula Kiadó összefogásából jelent meg a Világgazdasági válság 2008–2009 című tanulmánykötet, melyet szerda délelőtt mutattak be az egyetemen.

Palánkai Tibor akadémikus, professor emeritus köszöntőjében arról beszélt, hogy bár vannak biztató jelek, de „még mindig a válság közepén vagyunk”, ráadásul ez a krízis nemcsak pénzügyi, hanem nagyon komplex, globális és strukturális is. Palánkai arra is figyelmeztetett, hogy a visszaesés elfojtott olyan jelenségeket, mint az energia- és a környezeti válság, amelyek újra felszínre fognak kerülni, miután a gazdaság magához tér. Radikális váltásra van szükség, mert fenntarthatatlan a rendszer, újabb recessziók következnek majd – tette hozzá a professzor.

Bajaink fő oka, hogy nem esett szét az állampárt

„A hatékony piac elméletének újraértelmezésére van szükség” – fogalmazott a könyv ismertetésére felkért Bod Péter Ákos. Véleménye szerint a közgazdaság-tudomány nem vette figyelembe, hogy a gazdaság kulturális ügy is. Mint mondta, tartott attól, hogy az 1929–1933-as válságot követő káros folyamatok újra beindulnak, de megelégedéssel tapasztalta, hogy a tervgazdaság mint alternatíva sehol nem merült fel. A skandináv országokban kialakuló korporatív modellek pedig sikeresek, és nem hasonlítanak a két világháború közötti rendszerekhez – tette hozzá Bod Péter Ákos.

A közgazdász hangot adott abbéli örömének, hogy a közgazdaság-tudomány és a politika tanult a múltból, így szerinte ennek köszönhető, hogy a vártnál gyorsabban kijövünk a válságból. Még ha később majd vissza is esünk – tette hozzá a volt jegybankelnök.

A világgazdasággal kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte, hogy minden államot olyan mértékben sújtott a válság, amilyen állapotban azt megelőzően volt. Szerinte a latin-amerikai országok azért viselték ilyen jól a visszaesést, mert nagy devizatartalékuk volt, amellyel „bevonultak egy sarokba”.

Az egyetemi tanár szerint Magyarországot legyengült állapota miatt érte ilyen súlyosan a recesszió. Ennek pedig legfőbb oka az, hogy a térség államaihoz képest nálunk megkésett a rendszerváltás utáni átalakulás, és nem esett szét az egykori állampárt. Pedig ennek meg kellett volna történnie – jelentette ki. Így nem tudott kinőni egy új, európai pártstruktúra. Véleménye szerint ebből következik az, hogy a Kádár-rendszer nagyon sok eleme fennmaradt, mint például a nagy állami újraelosztás.

Bod Péter Ákos kijelentette, hogy strukturális reformok és hosszú távú gondolkodás nélkül nem juthatunk messzire. A volt jegybankelnök több hibát is felsorolt a múltból, így a minimálbér adómentessé tételét, továbbá azt, hogy nem tudtuk bevezetni az eurót. A jövő tekintetében gondnak tartja, hogy a Bajnai-kormány is folytatja elődje prociklikus gazdaságpolitikáját. Bajaink azonban nemcsak gazdaságiak, hanem szociológiaik is, az értékrendünkkel is komoly problémák vannak – tette hozzá.

A közgazdászok is felelősek

Csaba László közgazdász, a könyv 19 szerzőjének egyike is azt emelte ki, hogy működnek az ökölszabályok, nem véletlen, hogy kiket sújtott a válság. Elmondta: látszanak a megélénkülés jelei, de látniuk kell a vezetőknek, ez nem azt jelenti, hogy megoldódtak a dolgok, inkább csak áttevődtek más területekre. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a kormányok „nyakló nélkül nyomják” majd a pénzt a rossz rendszerbe, az csak ráerősít majd a bajokra.

Magas István, a világgazdasági tanszék vezetője, a kötet szerkesztője azt emelte ki, hogy akiknek voltak tartalékaik, azok valószínűleg sikeresen jönnek majd ki a válságból. Hozzászólásában a tudomány képviselőinek felelősségét is firtatta, mert szerinte nem hagyhatják magukra a hétköznapi embereket, velük is meg kell értetniük a folyamatokat. Példaként említette a devizaadósságokat.

Paul Marer, a Közép-európai Egyetem magyar származású professzora kiemelte, hogy sokkal jobban kell majd szabályozni a pénzügyi intézményeket, viszont nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt és az elkövetkező 6-9 hónapban nagy bevételhez jutnak a pénzintézetek, mert a központi bankok alacsony kamattal adják nekik a hiteleket, ők pedig drágán továbbítják azokat. Ebből a haszonból tudják viszont majd visszafizetni a felvett mentőcsomagokat – figyelmeztetett.

A felszólalók és a hozzászólók is többször felvetették azt a kérdést, hogy miért nem tudta senki előre jelezni a válságot. Többen is elmondták, hogy voltak, akik figyelmeztettek a bajokra, de nem volt hatásuk. Ahogy Marer professzor megfogalmazta: „Amikor minden jónak tűnik, akkor a figyelmeztetésnek nincs hatása”.