Jogerős: a kormány nem titkolhatja el a hiányadatokat

Immár jogerősen is közérdekű adatnak minősül, ezért a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) kérésre ki kell adnia az adatvédelmi törvény alapján a túlzott hiány eljárással kapcsolatos magyar jelentésnek már azt a változatát is, amelyet az uniós statisztikai hivatalhoz, az Eurostathoz elküldött, nem pedig csak az Eurostat észrevételei alapján véglegesített változatot – értesült a felperes jogi képviselőjétől az MTI.

Az adat nyilvánosságának megállapítására egy újságíró által három éve indított perben a Fővárosi Ítélőtábla szerdán elutasította a KSH fellebbezését, és helyben hagyta a Fővárosi Bíróság által áprilisban hozott elsőfokú ítéletet, közölte Hollósi István ügyvéd. Bár a per egy adott jelentés kiadásáról szólt, az ítélet indoklása általános érvényű, így valamennyi múlt- és jövőbeni hasonló jelentést hozzáférhetővé tesz, mondta az ügyvéd.

A túlzott deficiteljárás keretében évente kétszer kell – április 1-jéig, illetve október 1-jéig – a részletes államháztartási adatokról és tervszámokat tartalmazó úgynevezett EDP-jelentést küldeni az Eurostatnak. A jelentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium és a KSH közösen készíti, majd a KSH küldi el az Eurostatnak.

Az Eurostat észrevételei alapján a beküldőnek esetenként módosítania, javítania kell a beküldött anyagot, és az így véglegesített változatot az Eurostat teszi közzé (2006 óta a KSH is). Egyedül ebből a nyilvánosságra kerülő változatból azonban nem deríthető ki, hogy Eurostat hol kért javításokat, milyen tételek értelmezésében volt vita. Az utóbbira volt emlékezetes példa az autópálya-építés elszámolása a 2005-ös költségvetési deficitben.

Az első fokhoz hasonlóan az ítélőtábla is úgy foglalt állást, hogy az MNB, a Pénzügyminisztérium és a KSH által egyeztetett és aláírt kiküldött anyag nem minősül döntés-előkészítő anyagnak, mondta Hollósi. Ugyancsak elutasította a KSH-nak a hozzáférés ellen általánosságban felhozott érvét is, hogy a két változat összehasonlításából egyedi adatokra lehet visszakövetkeztetni. Ha van ilyen veszély, az adatvédelmi törvény szerint az ilyen adatokat felismerhetetlenné kell tenni, de ez nem lehet akadálya a teljes anyag kiadásának. Hollósi István megjegyezte, három évbe telt, hogy az ügyben jogerős ítélet szülessen, miközben az adatvédelmi törvény soron kívüli eljárást ír elő.

(MTI)