A bejelentés azért is nagy horderejű, mert hétfőn az államfő szerint is nagy valószínűséggel a FARC emberei gyilkolták meg a dél-kolumbiai Caquetá állam 69 éves kormányzóját, Luis Francisco Cuéllart. Előtte Álvaro Uribe utasította a hadsereget, hogy szabadítsa ki a kormányzót és a FARC többi túszát is, mert biztosra vette, a gerillák rabolták el Cuéllart. A Vatikánban dolgozó Castrillón már november 29-én jelezte, hogy elnöki engedéllyel keresi a kapcsolatfelvételt Alfonso Canóval. Augusztusban már beszélt is vele telefonon, akárcsak a FARC másik vezetőjével, de Cano még nem válaszolt az európai helyszínű tárgyalási ajánlatra.
Nagyot hibázott Pastrana elnök
A FARC és a kolumbiai kormány utoljára a konzervatív elnök, Andrés Pastrana idején, 1998 és 2002 között tárgyalt egymással, amikor az államfő kijelölt egy mintegy 40 ezer négyzetkilométeres területet a FARC-nak. Bár Pastrana később nagyon megbánta ezt a döntését, két hete élesen bírálta utódját szerinte elhibázott gerillaellenes politikája miatt a Semana című liberális hetilapban. A fegyverszünet hivatalos felmondása után rabolták el az elnökválasztási kampány kellős közepén a környezetvédő párt jelöltjét, Íngrid Betancourt-t és legközelebbi munkatársnőjét, Clara Rojast is. Rojas 2008 január 10-én, Betancourt csak július 2-án szabadult, és a fogság idején megromlott viszonyuk, mert előbbinek gyermeke született egyik fogva tartójától. A FARC fogságából kiszabadult összes szenátor ismét jelölteti magát a jövő évi (elnök)választásokon, de ígéretük ellenére hosszú ideje nem hallani hangjukat a FARC többi túszának kiszabadítása érdekében.
A 12 éve elrabolt túsz
A múlt héten a katolikus egyház képviselője azt üzente a béke vándorának, Gustavo Moncayónak, a legrégebben foglyul ejtett katona, Pablo Emilio apjának, hogy a két ünnep között már biztos magához ölelheti több mint 12 éve nem látott fiát. A virtuális szenátornak is nevezett liberális Piedad Córdoba viszont az egyházi személy reménykeltő bejelentésének másnapján lehűtötte a várakozásokat, mert szerinte valamiért csak a következő évben szabadulhat a tizedes. A FARC fogságában jelenleg becslések alapján összesen mintegy 700 közrendű túsz – köztük számos rendőr és katona – lehet még.
Taktikázik az államfő
Még mindig nem tudni hivatalosan, hogy Álvaro Uribe jövő májusban indul-e a harmadik elnöki mandátumért. Csakhogy továbbra sem tudni, hogy milyen szabályok változnak, mivel még nem dőlt el, hogy egyáltalán megtartják-e jövőre az alkotmánymódosító népszavazást – legkésőbb januárban. A hatályos alkotmány szerint ugyanis az elnök legfeljebb egyszer választható újra. Uribének négy éve számos szabálytalanság, sőt valószínűleg törvénytelenség árán is, de sikerült megszavaztatnia az újraválasztást a parlament mindkét házában is. Barack Obama azonban tavasszal közölte Uribével, hogy elégedjen meg két ciklussal, annyi bőven elég volt. A parlament azonban más fontos intézményekhez hasonlóan szinte működésképtelen évek óta. Ha mégsem indulhat a harmadik ciklusért, Uribe erre az esetre tartalékolja volt keménykezű védelmi miniszterét, Juan Manuel Santost.
(eltiempo.com, semana.com, caracol.com, rcnradio.com stb. – Kolumbia)
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
