Bevezeti az úgynevezett „leplezett figyelés” lehetőségét az a törvényjavaslat, amelynek tárgyalását kedden kezdte meg az Országgyűlés. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában kiemelte: az előterjesztés szerint a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból „leplezett figyelést” rendelhet el arra a személyre, akiről megalapozottan feltehető, hogy súlyos bűncselekményt fog elkövetni, vagy előkészíti azt, akkor is, ha a magyar jogszabály szerint az előkészület nem büntetendő.
Elmondta: a rendőrségi törvény módosítása tartalmazza azokat a törvényi szintű szabályokat, amelyek alapján a rendőrségi fogdába történő befogadáskor az élet vagy a testi épség védelme, valamint bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott teste – a testüregekre is kiterjedően – átvizsgálható.
A javaslat fontos célja még az Európai Unió Vízuminformációs Rendszere (VIS) hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak e vízumadatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció – jelentette ki. Hozzátette: a VIS rendszer előreláthatólag 2010 őszén kezdi meg tényleges működését.
Avarkeszi Dezső magyarázata szerint a javaslat megteremti a VIS magyarországi alkalmazásának feltételeit. Kiemelte, hogy a vízumkérelmező harmadik országbeli állampolgároknak a VIS-ben tárolt személyes adatai körében biometrikus azonosítók, azaz arcfénykép és ujjlenyomat is szerepelnek. A vízumkiadás során ezek megkönnyítik a kérelmezők azonosítását – tette hozzá.
Mint mondta, a javaslat kijelöli azokat a hatóságokat, amelyek a VIS-hez bűnüldözési célból hozzáféréssel rendelkezhetnek. Az államtitkár közölte: az előterjesztés megteremti a Vízumkódex hazai alkalmazásának lehetőségét. A Vízumkódex a hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a Fővárosi Bíróság (FB) tehermentesítése és a menekültügyi eljárások felgyorsítása céljából megszünteti az FB kizárólagos illetékességét a menekültügyi hatósági döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmeknél. Az előterjesztés egyebek között a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény alkalmazhatóságát is megteremtené az előállítás lehetőségének biztosításával, illetve a megfelelő adatkezelési szabályok megteremtésével – jelentette ki Avarkeszi Dezső.
Elektronikus anyakönyvi nyilvántartást vezetnének be
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) államtitkára expozéjában kifejtette, az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982-es törvényerejű rendeletet váltaná fel korszerű, új törvényi szabályozással. Mint mondta, a komplex elektronikus anyakönyvi nyilvántartás kiépítése és adatokkal történő folyamatos feltöltése lehetővé tenné, hogy a jelenleg széttöredezetten kezelt anyakönyvi nyilvántartás egységes, megnövelt szolgáltatóképességgel rendelkező rendszerré váljon.
A javaslat előírja, hogy az anyakönyveket a törvény hatályba lépése után elektronikus formában és papíralapon is vezetni kell. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a születésről, a házasságról, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint az elhalálozásról kell anyakönyvet vezetni. A házasságkötéssel kapcsolatban a jogszabályjavaslat – bizonyos feltételek teljesülése esetén – jegyzői engedéllyel lehetőséget biztosít a házasulóknak a külső helyszínen történő házasságkötésre. Szól arról is – olvasható a részletes indoklásban –, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése szintén az anyakönyvvezető előtt történik.
Avarkeszi Dezső expozéjában közölte, hogy a kormány módosítaná az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992-es törvényt is a lakcím-bejelentési eljárás biztonságosabbá, valamint egyszerűbbé tétele érdekében. A címnyilvántartás illetékességi szabályainak átalakításával lehetővé válna, hogy a lakó- vagy tartózkodási helytől függetlenül a bejelentkezés bármelyik települési önkormányzat jegyzőjénél a jelenleginél biztonságosabb és egyben a lakosság számára egyszerűbb módon legyen kezdeményezhető – mondta.
MSZP-s öröm a költségvetés elfogadása miatt
Kovács Tibor (MSZP) a jövő évi költségvetés hétfői elfogadása kapcsán azt mondta: a kormányoldal felelősen döntött, vállalva egyúttal az ehhez kapcsolódó politikai kockázatot. Szerinte a büdzsé a józan ész logikáját követi, és biztosítja az ország stabilitását. Kitért arra, hogy a költségvetés 3 millió ember adóját csökkenti jövőre, és 900 ezer család számára jelent majd könnyebbséget a távhő áfájának mérséklése. Gátlástalanságnak nevezte, hogy egyes képviselők hasznot próbálnak kovácsolni maguknak a válság következményeiből, mintha a krízist kizárólag a kormány tevékenysége okozta volna.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár jó hírnek nevezte, hogy az Országgyűlés elfogadta a 2010-es költségvetést, mert az szerinte segíti a válságból való kilábalást. Leszögezte: az idei adóátrendezés után jövőre valódi adócsökkentés valósul meg, kétmillió embernek alacsonyabb lesz a személyi jövedelemadója és 800 ezer távfűtött lakásban lesz érezhető a távhő áfájának mérséklődése.
Mi lesz a tartalékos haderővel?
Simicskó István (KDNP) a Magyar Honvédség tartalékosrendszerének kiépítése mellett érvelt. Megítélése szerint válsághelyzet esetén komoly problémák lépnének fel az ország védelmében, mert mindössze tizenhét kiképzett tartalékos van Magyarországon.
Vadai Ágnes államtitkár szerint az emberek egyelőre gyanakodva figyelik ezt a rendszert, amely, mint hangsúlyozta, önkéntes lesz. Közölte: az Országgyűlés előtt van az a javaslat, amely megteremti a jogi alapját a tartalékosrendszer bővítésének. Megjegyezte, legfeljebb 4000 főben gondolkodnak. Reményét fejezte ki, hogy ennek pénzügyi kereteit is sikerül belátható időn belül meghatározni.
Vita a fiatalok helyzetéről
Ágh Péter fideszes honatya arról beszélt, hogy szerinte a Gyurcsány–Bajnai-korszak politikája hosszú távon is veszélyt jelent a fiatalok jövőjére. Elmondta: a fiatal fideszesek vitairatot készítettek a fiatalok problémáiról, azok lehetséges megoldásairól, ennek keretein belül pedig megfogalmazták az Új nemzedék programot. Felszólította a fiatal szocialistákat, hogy rágalmazó filmek készítése helyett foglalkozzanak az ifjúság valós problémáival.
„Fiatal barátom, én nagyon sajnálom. Miért vetemedik ilyenre, miről beszél?” – kezdte reagálását Korózs Lajos szakállamtitkár. Szerinte egy társadalom problémáinak megoldásában nem csak a kormánynak van teendője. Hozzátette: az ifjúság szocializációjáról felkészülten lehet értelmes vitákat folytatni, ő áll rendelkezésre. Érvelt az öngondoskodás mellett, és reményét fejezte ki, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, „olyan 8-12 év múlva”, akkor bevezetik a tandíjat. „Mélységesen elítélem azt az esélyegyenlőséget gátló politikát, ahol a gazdagoknak több jut” – fogalmazott Korózs Lajos.
(MTI)
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
