S hiába volt igaza a nevetgélő jobboldalnak, hiszen az ’56-os forradalom jogfolytonosságát hogyan jeleníthette meg egy Horn Gyula, a rendszerváltás értékrendjét hogyan képviselhette egy Medgyessy Péter? – mégis demokratikusan (?) megválasztott vezetők lettek, mint a népakarat hordozói és megtestesítői. Gyurcsány államférfiúi kvalitásai közül is csak azt említhetjük, hogy „visszahoztuk a kormányzást a szarból”. A szocialistáknál ugyanis nem úgy mérik az alkalmasságot, hogy a jelölt képes-e végrehajtani a rábízott feladatot, eléri-e a kitűzött célt, hanem beléveti-e a párt az ő bizalmát. Adódik-e alkalma a tisztség elnyerésére? Akinek alkalom adatik, az alkalmas. S kinek adatik alkalom? Akinek megfelelő családi, baráti háttere van, megbízható, lojális, tiszteletben tartja a hierarchikus viszonyokat, azaz felfelé nyal, lefelé tapos (ezt nevezik azon a tájon elvhűségnek), elég korlátolt, hogy benyelje az ideológiai lózungokat, és elég hisztérikus, hogy alantas agressziónak véljen minden kritikát. Aki eme pártbéli elvárásoknak megfelel, az lehet jelölt, az alkalmasság közképzetének megteremtése a sajtó és a „véleményformáló értelmiség” feladata. Ez idáig tagadhatatlanul gördülékenyen működött ez a rendszer.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Magyar Nemzet, 2009. december 9.)
segítség
Csordultig megteltek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fővárosi hajléktalanszállói
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!