A fogvatartottak életkörülményein javítana Szabó Máté

Szabó Máté ombudsman szerint sem az előzetes letartóztatás, sem a szabadságvesztés-büntetés nem érintheti a fogvatartottak alapvető szabadságjogait, így például az emberi méltóságukhoz vagy az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaikat.

Az Országgyűlési Biztos Hivatala szerdán közleményt adott ki, amelyben emlékeztetnek arra, hogy tavaly Szabó Máté előzetes bejelentés nélkül személyesen is ellátogatott több büntetés-végrehajtási intézetbe. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azért indított vizsgálatokat, mert a kaposvári börtönben – akkor még tisztázatlan körülmények között – meghalt egy fogvatartott. A Katonai Ügyészség később tíz börtönőrrel szemben emelt vádat. A kaposvári rabhalál ügyében saját hatáskörében az ombudsman is vizsgálódott és leszögezte, hogy – a jogállami ellenőrzés részeként – a lehető leghatározottabban fel kell lépni a fogvatartottak és a büntetés-végrehajtási személyzet egyes csoportjai körében terjedő erőszakkal szemben.

Szabó Máté az egyes intézményekben szerzett tapasztalatait ismertetve most azt közölte: Szirmabesenyőn – az egy évvel korábban folytatott ombudsmani ellenőrzést követően – pozitív változás következett be a fiatalkorúak fogvatartási körülményeiben. A közlés szerint a Venyige utcai intézetben tapasztaltak ügyében az ombudsman azért emelt szót, mert, mint írta, az állam az előzetesházak bezárásával a hatályos jogszabályi előírásokat sértő, elviselhetetlen zsúfoltságot, fogvatartási és munkakörülményeket idéz elő. A szegedi Csillagbörtönben Szabó Máté kiemelkedő szakmai színvonalú munkát tapasztalt, de rámutatott arra is, hogy az elítéltek elhelyezési körülményeinek és a dolgozók munkafeltételeinek javítására több milliárd forintos beruházásra lenne szükség.

Szabó Máté azt írta, az országban mindössze három korszerű, európai szintű büntetés-végrehajtási intézet épült; Veszprémben, Tiszalökön és Szombathelyen. Ezekre a helyekre más intézetekből szállítanak rabokat, így ma egy négyfős cellában hatan-nyolcan töltik büntetésüket. Az ombudsman szerint így fennáll annak a komoly veszélye, hogy ha a helyzet nem változik, a meglévő dolgozói létszámmal nem látható el megfelelő szinten a nevelői munka.

Szabó Máté a szombathelyi intézetben találta először úgy, hogy „átgondoltabbak, emberibbek” az elítéltek és a dolgozók körülményei. A hivatal azt közölte, a helyszíni vizsgálatokon az elítéltek sehol sem panaszkodtak a személyzet fizikai erőszakára. Mint írták, ennek ellenére az ombudsman 2007 óta többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy „az ENSZ kínzással és megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítése független ellenőrző mechanizmust írna elő, amelyben – több uniós tagállam gyakorlatának megfelelően – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szerepet kaphatna”. Hozzátették: a Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki ezzel, ám az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azonban még nem adott világos választ.

(MTI)