Bár az államfő nem írta alá, mégis népszavazást tartanak

Az izlandi képviselők a téli szünetet megszakítva pénteken szavaznak arról, hogy február 20-án megtartható-e a tervezett népszavazás a brit és holland befektetőket részlegesen kártalanító Icesave-törvényről. • Bosszút álltak Izlandon? • Nem írta alá az államfő

Az izlandi államfő ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a nemzetközi pénzügyi piacokat, kijelentve, hogy országa „teljesíti kötelezettségeit”.

Izland és Nagy-Britannia között azonban máris fagypontra süllyedt a hangulat az ügy kapcsán. Ugyanakkor az Izlandhoz hasonló helyzetben lévő Lettország „eltúlzott reakciónak” minősítette néhány reagálását, védelmébe véve az izlandi államfőt és a népszavazást. A lett külügyminiszter szerint Izland kizárólag azért támadható, mert kis országról van szó. Maris Riekstins úgy véli: nehéz elképzelni hasonló reakciót, ha például a francia elnök döntött volna így.

Kedden elutasította a vitatott Icesave-törvény aláírását az izlandi államfő, miután néhány napja a törvény megvétózását kérte a választók egynegyede. Több mint 56 ezer izlandi – a választók 23 százaléka – írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben. Az izlandi parlament a tavalyi év utolsó napján fogadta el az Icesave-törvényt, amely lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól kezdődően kifizessen majd 4 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására.

A vétót követően negatív kihatású felülvizsgálat alá vette Izland devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságainak egyelőre közepes befektetői besorolásait szerdán a Standard & Poor’s. Ugyanezen okból előző nap egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings befektetési szint alá – „BBB mínusz”-ról „BB plusz”-ra – süllyesztette Izland hosszú futamú devizaadósi besorolását.

Csütörtökön Izland CDS-árazása – az államadósság-törlesztési kockázat piaci megítélésének elsődleges mérőszáma – az aznapi londoni kereskedésben tovább drágult: az ötéves CDS 15 bázisponttal 489,9 bázispontra emelkedett, hétfő óta több mint 60 bázispontot növekedve. Ez azt jelenti, hogy a csütörtöki CDS-árazás alapján minden 10 millió eurónyi izlandi államadósság piaci biztosítása évente 489,9 ezer euróba kerül az irányadó ötéves futamidőn belül.

(MTI)