Drasztikusan nőhetnek a hitelkamatok az eurózónában

A következő öt évben jelentősen drágul majd a tőke, magasabbak lesznek a hitelkamatok, és növekszik az infláció is az eurózónában, mert az országok egyszerre akarják majd finanszírozni államháztartási hiányukat – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke pénteken Szombathelyen, egy műszaki értelmiségiek által szervezett fórumon.

MNO
2010. 01. 15. 16:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A növekvő államadóság, amelyet finanszírozni kell, fel fogja hajtani a tőke árát, ennek következtében a hosszú lejáratú reálkamatok lényegesen magasabbak lesznek a korábbi évekénél – mondta előadásában. Prognózisa szerint amíg a korábbi évekre az „olcsó pénz”, az 1-2 százalékos, vagy az alatti kamatszint volt a jellemző az eurózóna országaiban, addig a következő időszakban elképesztően nagy lesz az emelkedés, a jelenlegi ötszörösére, nyolcszorosára emelkedhetnek a felvehető pénzpiaci hitelek kamatai.

„Nagy valószínűséggel 2010. közepétől indulnak el felfelé a kamatok, nagyon meg fog drágulni a tőke a világban.(...) Másképp nem tudják rendbe tenni államháztartási pozíciójukat a fejlett országok, mint radikális állami takarékossági programokkal, strukturális reformokkal, és/vagy adóemeléssel” – mondta.

Rámutatott: az unió országai ugyanazokhoz az eszközökhöz lesznek kénytelenek nyúlni, mint amelyekhez Magyarország is nyúlt egy, másfél évvel ezelőtt. Nagy valószínűséggel 2010-ben nem lesz egyetlen eurózónabeli ország sem, amely teljesíteni tudná a maastrichti kritériumokat – hangoztatta. Utalt rá, hogy jó néhány ország már bejelentette, hogy csak 2014-2015-re tud visszatérni a maastrichti szerződés előírásaihoz, Németországban pedig – ismertetése szerint – elfogadtak egy olyan törvényt, ami csak 2016-ra irányozza ezt elő. Megjegyezte: az Európai Unión belül minden európai intézmény presztízse csökkent, mindegyik létjogosultságát megkérdőjelezik, csak egyet nem: az európai központi bankét. És a közös pénzt, az eurót sem – tette hozzá.

Vértes András szerint a magyar gazdaság egyensúlya viszont jelentősen javult, „nem azért, mert nagyon okosak vagyunk, hanem mert nem volt más út”. Szavai szerint rendkívüli pozitív módon változik a magyar gazdaság sérülékenysége, csökken a nemzetközi kitettsége azzal, hogy az államháztartási hiány 4 százalék alá került. Magyarország külföldi államadóssága a jövőben látványosan csökkeni kezd – jelezte.

A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint a következő kormányzatnak is tovább kell haladnia a megkezdett fejlődési pályán, takarékos gazdálkodás mellett, a szükséges strukturális reformokat végrehajtva, meg kell jelölnie egy 2014-es csatlakozási dátumot az euróövezethez. Ennek érdekében szavai szerint már most konszenzusos döntést kellene hoznia az országgyűlésnek az ERM-2-höz való csatlakozásról.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.